Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

le nyilvános kölcsönkönyvtár anyagát és megnyitotta könyvtárát is. 1881-től hirdetési irodát is nyitott. Feleségül vette az esztergomi nyomdászcsalád lányát, Buzárovits Saroltát. Legnagyobb vállalkozása az volt, hogy szerkesztette a Magyar Könyvészetet, összegyűjtötte az 1876 és 1886 között megjelent magyar könyveket. 1891-ig maradt csak Esztergomban, ekkor üzletét elárvereztette. Ezután már csak egy hírt találtunk róla: 1899-ben Budapesten a Kereskedősegédek Egyesületének háznagya lett.

A 19. század végén az egyleteknek van egy általános jellemzőjük. Egy-egy hosszabb-rövidebb időszakban más, mindig új egyletek vonzották leginkább a polgárságot. A legnyilvánvalóbban ez a sportegyletek változása kapcsán mutatkozik meg. A Tornaegylet mellett télen még jórészt közös működtetésben megfért a Korcsolyázó Egylet, de a Hajósegylet már szinte teljesen elhódította a Tornaegylet tagságát. Ezekre a tényekre rendszerint a tisztikarok névsorából, valamint a rendezvényeiken résztvevők névsorából is következtethetünk. Mindenesetre megállapíthatjuk, hogy ez a gazdag esztergomi kulturális élet az egyletekben, egyesületekben valósulhatott meg, ezekben élte virágkorát.

Az egyesületek soraiban továbbra is meghatározó szerepe volt a Kaszinónak, amely korszakunkban élte fénykorát. Élete igazán a kaszinói műkedvelő színjátszás fellendülésének idején volt a leggazdagabb, melyet Bártfay Géza belépésével B. Szabó Mihály és Büttner Róbert szerveztek újjá, igyekezvén túllépni a

53