Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

rendezett a KaszinóváI közösen. Ezen különböző kategóriákban díjazták a kiállítók termékeit, többek között a háziasszonyok legjobb befőttjei is díjakat kaptak.

A Borászati Egylet tevékenységének fő területét az jelentette, hogy tagjai közösen értékesítették a megtermelt bort, s az ily módon megszerzett hasznot részben elosztották, részben pedig az egylet érdekeinek megfelelően felhasználták.

Az esztergomi Kereskedelmi Társulat az elsők között alakult újjá az önkényuralom éveiben, de működése nem volt zavartalan. Megalakulásakor - 1851- ben - 35 tagja volt, s a tagságnak 5 pengő beiratkozási díjat kellett letennie. Ekkor még igen kis részét tudta összefogni az esztergomi kereskedőknek. Az is hozzájárulhatott ehhez, hogy a Spanraft János elnöklete alatt működő társulat nyelve 1860-ig a német volt. A kiegyezés után egy időre el is halt a társulat működése, és csak 1874-ben újult meg ismét. Ekkor a tekintélye teljében lévő Marosy Józsefet választották meg elnöknek. Bisitzky János, Schreiber Soma, valamint Mihalik Bálint játszottak benne tekintélyes szerepet. 1880-ban sem változott jelentősen a tisztikara az egyletnek: az elnök továbbra is Marosy József maradt, és az alelnök tisztében Mihalik Bálintot találjuk.

A Kereskedő Ifjak tisztújításáról 1886-ból vannak adataink. Ekkor Stern Márk állt korelnökként az ifjúság élén, az elnök szerepét Brutsy János töltötte be. Az alelnök a kereskedőifjúság igen értékes tagja, Kiszlingstein Sándor volt. 1880-ban nyitotta meg a vízivárosi Fő utcán könyv- és papírüzletét, könyvkötészetét. Még ebben az évben bérbe vette a Győrffy-fé52