Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

Adolf, Farkas Tivadar, Draxler Alajos, Wanitsek Rezső. Az összesen 35 tagból álló tisztikar és vezetőség, va­lamint számvizsgáló bizottság soraiból azonban csak 13-an szerepeltek a virilisek és a választott képvise­lők között. Ez azt bizonyítja, hogy bizalmat szavaz­tak a nem túl gazdag, nem választott képviselő tisz­tességes iparosoknak is, mint Putankó István, vagy a kefekötő Aszling Ignác. 1889-ből találtuk nyomát annak, hogy a henteseknek és mészárosoknak is volt ipartestü létük. Az iparos ifjúság azonban a legényegylet mintá­jára már az ipartestületet megelőzően létrehozta a Katolikus Iparosifjúság Önképző és Segélyező Egyle­tét. Ennek működésére 1881-ből van az első adatunk. Igazán azonban a nyolcvanas évektől élte virágkorát. 1889-ben önálló könyvtárral, saját épülettel rendel­kezett, és ingyenes orvosi ellátást biztosított 352 ren­des tagjának. Az egylethez tartozott még 160 pártoló tag is. Elsősorban a gazdálkodókat segítette a Gazdasági Egylet, nemcsak azzal, hogy összefogta őket, hanem úgy is, hogy gondoskodott továbbképzésükről. A fi- loxéra után újratelepített szőlőkben az esztergomiak igyekeztek visszatérni a szőlőtermesztéshez, ami ko­rábban komoly jövedelmeket jelentett. Az egylet nagy segítséget nyújtott abban, hogy az 1890-es évektől folyamatosan rendezett szőlőoltási tanfolyamokat, nyilvános vizsgával. 1897-ben 150-en vettek részt ezen a tanfolyamon, amit Burány János vezetett. A hallgatókat nem terhelte költség, hanem közadako­zásból jutalmazták a legjobb vizsgázókat. Emellett a Gazdasági Egylet különböző terménykiállításokat is 51

Next

/
Thumbnails
Contents