Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)
kát is elvállaltak, mint például Frey Ferenc. E tevékenységek összekapcsolásával remélték anyagi javaik gyarapodását. Ugyanakkor még az így megszerzett tőke sem volt elegendő arra, hogy a kapitalista fejlődés könyörtelen törvényeinek megfelelő tőkeerős, jelentős, hosszabb életű nagy- vagy kisüzemet hozzanak létre Esztergomban. A közepesen erős középpolgári réteg mellett legnagyobb számban a kispolgári réteget találjuk. Ide sorolhatjuk a kisiparban dolgozókat, az egy vagy két kiskereskedéssel rendelkezőket, a vendéglátásban és az egyéb szolgáltatásban dolgozókat, valamint az úgynevezett alkalmazott értelmiség zömét (hivatalnok, orvos, ügyvéd, pedagógus stb.). A kiegyezés évében Esztergom szabad királyi városnak 8700 lakója volt, ebből 11 százalék felelt meg a választójogi cenzus követelményeinek. Ez az arány jobbnak mondható, mint a pesti 6 százalék, vagy a győri 8 százalék. Mindez egyenletesebb, de kevés37 Kovács Albert Frey Ferenc
