Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

te, ahol ajándékként hozzájutott egy laterna magicához, majd szülei segítségével eljutott Párizsba, ahol megismerkedett a „világot felforgató találmánnyal", a mozgóképpel. 1900-ban egy Pathé gyártmányú felvevőgéppel hazatérve mintegy 40 méternyi filmet forgatott Gödöllőn.

A családi hagyományoknak megfelelően azonban, testvérével együtt, elhunyt apja örökségéből 1900- ban komoly mozis vállalkozásba kezdtek. Vállalkozásukat nem volt egyszerű létrehozni, mert a szükséges felszerelést és a filmeket is csak több helyen tudták megvásárolni. Ebben az időben még igen nehézkes volt a forgalmazás, a vásárlások mellett filmcserével lehetett csak kialakítani a műsorokat. A vállalkozás megkezdéséhez a monarchia forgalmas kikötővárosát, Triesztet választották.

A Lifka-bioskopot nem kevesebb odafigyeléssel és igényességgel rendezték be, mint a vándorló múzeumot, amit a mozi kedvéért az édesanya, Ernesztin felszámolt. Brenner János Lifka Sándorról írott kismonográfiáját idézi Deák Ferenc a vajdasági filmgyártásról írott tanulmányában:

„...megvettek minden szakkönyvet, amiből valamit megtanulhattak építkezésről, berendezésről, gőzgépről, mely az áramfejlesztőt üzemeltette, villamosvezetékről, izzókról, ívlámpákról, moziberendezésről és annak kezeléséről, ácsolásról, kárpitozásról. [...] A faalap vázhoz Szlovéniából hozattak csomómentes fát, az acélszerkezetet a Styria gyár legfinomabb fémkészítménye adta. Vetítőt a párizsi Gaumont cégtől vettek,

345