Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

„Kedves anyám! Pest, 1846. jún. 24.

Hétfőn már ott várt a gőzösnél Sándor barátunk, kivel is mi másnap megkezdtük násznagyi bajoskodásainkat, lévén ezerféle bajunk Esztergom minden rendű és rangú papjaival és plébánosaival a vicariustól kezdve a kuktáig. Várady barátunk mint nyakas kálomista nem adott reversal ist, a tisztelendő atyák pedig nem adtak dispensatiót, minek az lett a következése, hogy már most végig kell várnunk a háromszori hirdetést, mi legközelebbi Hétfőn, mint ünnepnapon, fog befejeződni. ,r25

Mi lehetett az az ezerféle baj, amelyben részük volt?

Elmentek Kollár Istvánhoz, a belvárosi templom plébánosához, aki közölte, hogy háromszori kihirdetés nélkül nem adhatja össze a jegyeseket. Ez alól felmentést csak az Érseki Helynöki Hivatal adhatott. Nyakukba vették hát a várost, és elzarándokoltak Kuntz József vikáriushoz és Mészáros Imréhez, a helynöki hivatal jegyzőjéhez.

Köztük zajlottak le azután azok a nevezetes jelenetek, amelyről Jókai megemlékezett. S miután a nyakas Várady nem adott reverzalist (kötelezvényt gyermekei jövendő vallásáról), Kunzt József sem állította ki a felmentést a háromszori kihirdetés alól. így az esküvő elmaradt.

S mi történt ezután? Ezt is Jókaitól sikerült megtudnunk.

266