Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)
Sokszor tollat fogtam már, hogy ő mint élt, s mellyen volt, leírjam, de a szerénység vissza tartott vala mint annak tudata, hogy homályban lévő nevem miatt, munkámnak senki legkissebb fontosságot sem fogna tulajdonítani, ekkép élményeim és positiv tudomásom valószínűleg sírba viszem. Most Isten Veled kedves jó barátom, ölel és csókol Rózsa puszta, 1870. dec. 11. U.p. Csuz. Örökké híved Várady Antal" E rövid irodalomtörténeti kitérő után térjünk vissza az 1846. év nyarához. A verses levélből kicsendülő baráti szeretet és féltő aggódás, amelyet Petőfi érzett Várady Tóni és leendő felesége, Ruffy Ida iránt, érthetővé teszi számunkra, hogy miért Petőfit és a másik barátot, Jókait kérték meg, hogy esküvőjükön vállalják el a násztanúságot. S ők erre örömmel igent mondtak. Akkor még nem sejtették, hogy milyen bajok és megpróbáltatások leselkednek rájuk Esztergomban, az érseki székhelyen. Az események ismét csak romantikus regénybe illettek, amit később Jókai meg is írt a Tengerszemű hölgyben, Menyasszonyrablás Esztergomban címmel. „Petőfi aztán nagy nyugodtan elbeszélte, hogy közös jó barátunk, az ügyvéd, egy esztergomi földbirtokos kisasszonyát akarja nőül venni. A 264
