Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

Mayer Jakabbal, aki a Városháza, valamint a belvárosi templom rokokó orgonájának tervezője, és a belvárosi plébánia ház építője volt. így Mayer elkészíthette újabb rokokó remekművét, a 7-es számú házat.

A bejárat a ház jobb oldalán nyílik, ezzel őrizve a rokokó aszimmetrikus jellegét. A kapu köríves záró- dású, növényi motívumokkal mértéktartóan díszített. A kovácsoltvas kapudísz a barokk motívumkincsét idézi. Az 1930-as években a földszint baloldalán üzlethelyiséget alakítottak ki.

1807-ben, Schahtner János halála után Trenker Antal vasárus lett a ház tulajdonosa, majd halála után 1833-tól az üzletet 16 éven keresztül Fray János vasárus vezette. Trenker özvegye Mitterhoffer Anna 1860-ig élt itt. Ezután Mitterhoffer Ádám lett a tulajdonosa.

1847-től harminc éven át itt lakott a prímási uradalom építőmestere, Feigler János. Neki köszönhető, hogy itt működött a kőműves és kőfaragó céh székháza is.

A Feigler családnak (János fia, Gusztáv a főkáptalan főépítésze volt) nemcsak az építészethez volt kiváló érzéke, de valamennyien kiváló muzsikusok is voltak. János felesége, Seyler Katalin, a bazilika karmesterének lánya, maga is zenélt.

1861. október 30-án Szerencsés Mihály és felesége lett a ház tulajdonosa. Először 1843-ban, az újonnan épült Széchenyi tér 13-as számú házban nyitott boltot, majd négy évvel később rőfös üzletét áthelyezte saját házába, a Lőrinc utca 8-as szám alá. Miután első felesége Neszler Jozefa meghalt, újranősült, s elvette Grandi Karolinát. Szerencsés Mihály a városi

122