Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

közéletben is részt vett. Több évtizedig a Lövész Egylet főlövészmestere volt, 1890-től a város legnépesebb és legnépszerűbb asztaltársaságának, a Tarkaságnak az elnöke.

Szerencsésék lányát, Karolinát feleségül vette Borovicska (Borús) Adolf kántor, zenész, zenetanár, aki Csehországból települt ide, s a 26-os gyalogezrednél szolgált. Bosznia okkupációja után Esztergomban telepedett le, éneket tanított a reálgimnáziumban. A bazilikái énekkarnak és a dalárdának is tagja volt. Zeneiskolája is itt, a 7-es számú házban működött 1893-tól. Ének- és hegedűtanára volt a Dal- és Zenekedvelők Egyletének, s ugyancsak éneket tanított a vízivárosi zárdában.

Szerencsés Mihály 1897-ben bekövetkezett halála után a ház tulajdonosa Borovicska Adolfné Szerencsés Karolina lett.

1878-ban a tehetséges ügyvéd és kiváló helyi zeneszerző, Hoffmann Béla, kispiaci házából (ma: Rákóczi tér) ide helyezte át ügyvédi irodáját.

1859-től működött itt Hofbauer Józsefné fodrászüzlete, amelyet 1895-ben Hofbauer Tivadar vett át, de két évvel később bekövetkezett halála után a fodrászműhely megszűnt.

1897-ben ide költözött a Hunnia könyvnyomda Gerenday József vezetésével. A házat 1911-ben vette meg Gróh József ügyvéd.

Az esztergomi születésű Gróh középiskoláit itt végezte, majd Budapesten és Grazban folytatott jogi tanulmányokat, ügyvédi vizsgát tett és Esztergomba költözött. A városban több helyen volt ügyvédi irodája mindaddig, amíg ezt a házat meg nem vette. Munká123