Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)
meg: „4 és 5 óra közt délután gróf Széchenyi István Minister a gőzhajó kiálló hídjáról a Dunába ugrott, de szerencsésen kifogták". / l A téren már 1720-ban négy országos vásárt tartottak: február 2-án Gyertyaszentelő, május 25-én Orbán, július 22-én Magdolna és november 1-jén a Mindenszentek napi vásárt. A 19. századra két vásárnap is megváltozott: a Gyertyaszentelő helyett március 12-én volt a Gergely napi vásár, s a Magdolna napi helyett augusztus 10-én a Lőrinc napi vásárt tartották. Az 1708-as kiváltságlevél arra is kitért, hogy a „városi tanács a szokásos vásárokon és piacokon a tömeges és erőszakos eseményekre ügyeljen, az ide érkező kereskedőknek, zsibárusoknak és más idegeneknek területén védelmet nyújtson, az eladandó árukra és portékákra vigyázzon, hogy azok csalás, csel és hamisítás nélkül, a törvényes céh szabályok betartásával készüljenek, a kalmárboltok, sátrak és más árusítóhelyek, valamint az eladásra szánt állatok után különleges kiváltságlevelünk szerint a megszabott adót és vámot hajtsa be". I. Ferenc 1807. december 7-én intézkedett kiváltságlevelében a vámjogról és a helypénzszedés jogáról. V. Ferdinánd pedig a szerdai és szombati hetivásárt szabályozta 1846. július 2-án kiadott kiváltság- levelében. A vásárokra a helybelieken kívül főleg Komárom, Győr, Fehérvár, Veszprém, Vác, Szentendre iparosai, kereskedői hozták el áruikat. A kereskedelmet élénkítette, hogy a postahálózat egyaránt kiépült Bécs és Buda irányába. 101
