Négyesi Lajos: Szent István, a katona (1999)

Véleményem szerint két csata volt. Az első Oroszlános kö­zelében, ahol Csanád a merész éjszakai rajtaütést végrehaj­totta. Miután összegyűjtötte szétszórt seregét, Nagyősznél Ajtony maradék seregét verte szét, ahol Ajtony is életét vesz­tette. Ennyit a kételyekről. A kérdés Csanád személye. Ho­gyan lehetséges az, hogy Ajtony főembere egyben István király unokafivére is volt? Anonymus62 írja, hogy a Marostól, Orsováig elterülő földet Gálád vezér foglalta el a kunok segítségével. Az ő ivadéka volt Ajtony. Gálád vezér kiléte nem tisztázott, de a mi szem­pontunkból most a kunok érdekesebbek. Kik lehettek Gálád kunjai? Anonymus terminológiájában gyakran előfordul egy kunnak nevezett nép, akiket sokan a kabarokkal azonosítanak. Querfurti Brúnó, szerzetesi nevén Bonifác, 1003 tavaszán Regensburgból lehajózott a Dunán a fekete magyarokhoz téríteni. Az Istvánról szóló nagyobb legendája is megemléke­zik Bonifácról, aki Magyarország alsó részein térített. Az uta­lások alapján a fekete magyarok szállásterülete nagy valószí­nűséggel Ajtony uruszágában volt. A fekete magyarok való­színűleg kabarok voltak. Ajtony birtokán tehát egy számottevő kabar népesség élt, akik jelentős erőt képviseltek a seregében. Valószínűleg ők őrizték a határokat is. Ha Csanád kabar volt, akkor fennáll annak a lehetősége, hogy rokona volt az Abáknak, és így ro­konságba került Istvánnal is. 62 Anonymus: Gesta Hungarorum. HKIF 328. o. 90

Next

/
Thumbnails
Contents