Négyesi Lajos: Szent István, a katona (1999)

A korabeli gyepűk vonalának rekonstruálására elsősorban a fennmaradt helynevek alapján történt kísérlet. Ez azonban arra az eredményre vezetett, hogy a gyepűk felbukkantak az ország belső területein is. A belső gyepűk kérdésére több magyarázat is született. Egyesek a honfoglaló törzsek közötti határok nyomait látják bennük, mások későbbi birtokhatárokat. Véleményem szerint ez a jelenség is a kereskedelem ellenőrzéséhez köthető. Ezek a belső gyepűk, rendszerint fontos útvonalak mellett bukkannak fel, kapu, vám helynevekkel vagy eleve jól ellenőrizhető folyóátkelőknél. Megtalálható az etnikumok letelepítésének nyomai is. Valószínűleg az utak vámhelyeit hasonló elv alapján építették ki, mint a gyepűket. Ez általában olyan helyeken történt, ahol a közlekedés egy-két járható irányra korlátozódott. Itt volt a vámhely, míg a nehezen járható részeket könnyűlovas járőrök ellenőrizték.

Az államszervező harcok

A német-lengyel háború a mai Szászország, Szilézia, Cseh- és Morvaország birtoklásáért 1003-1018-ig tartott. A háborút kiváltó ok az volt, hogy III. Boleszlav meg akarta akadályozni, hogy öccsei riválisai legyenek a hatalomban, hogy Jaromirt kiheréltette, Ulrikot pedig meg akarta öletni, ezért a trónkövetelők Bajorországba menekültek, de 1002-ben felkelés tört ki, melynek során a lázadók visszahívták az elűzött hercegeket. III. Boleszlav a lengyel fejedelemhez fordult segítségért. Bátor Boleszló visszahelyezte trónjára a cseh fejedelmet, de néhány hónappal később megvakítatta és birtokba vette a fejedelemséget.

80