Négyesi Lajos: Szent István, a katona (1999)

magában foglalta. A székesfehérvári vár, és egyben a királyi székhely kiépítése István nevéhez fűződik, területe kb. 1,5 ha.

A várakat a szakirodalom funkciójuk szerint két kategóriába sorolja. Az ország határain fekvőket határváraknak, a vármegyék gyanítható központjaiban levőket pedig ispáni váraknak nevezik. A határvárak funkciója a nevéből következően a határ védelme és a környező lakosság oltalmazása. Az ispáni vár a vármegye katonaságának bázisa és a királyi hatalom jelképe. Rendszerint a várak mellett találjuk az esperes- ségi plébániatemplomot is.

Ha várról hallunk, automatikusan az ostrom jut az eszünkbe. A várat katonákkal kell védeni az ostromló ellenséggel szemben, tehát a funkciója elsődlegesen csak katonai feladatokhoz kötődhet. Feltűnő, hogy azok a várak, ahol jelentősebb őrség tartózkodhatott, kisebb alapterületűek, mint a sáncvárak. Veszprém, Székesfehérvár, Visegrád sorába csak Esztergom nem illeszkedik, azonban ennek kiépítését még Géza fejedelem kezdte el. A vár királyi székhely funkcióját István uralkodása alatt is megtartotta, így az egész udvarnép befogadására alkalmasnak kellett lennie.

A nagyméretű sáncvárak védelméhez jelentős számú katonára lett volna szükség. A várőrség szükséges létszámának becslésénél a védendő falszakasz hosszát kell figyelembe venni. Ha a vár eleve egy nehezen megközelíthető helyre épült, akkor ezt is számításba kell venni. Esztergom esetében a vár keleti oldala rendkívül meredek volt. Veszprémet csak a várhegy platójának északkeleti oldaláról lehetett ostromolni. Székesfehérvárt járhatatlan mocsarak vették körül. Mindemellett Veszprém és Székesfehérvár nem nagy alapterületű, tehát a vármegyei kontingensnél kisebb létszámú őrség is képes volt hatékonyan védeni, Esztergom pedig a fekvésénél fogva nem igényelt jelentős létszámú őrséget.

75