Négyesi Lajos: Szent István, a katona (1999)

és megostorozza, az előkelőink gyűlésén úgy határoztunk, hogy az ilyen verekedő tíz tinót fizessen. ”so A szökött vitézt együtt említi a szökött rabszolgával, azonban helytelen lenne ez alapján egy kategóriába sorolni őket. Pusztán arról van szó, hogy mindketten szolgálatot teljesítenek. Még ma is azt a szót használjuk a fegyveres testületek tagjainak munkaviszonyára, hogy „fegyveres szolgálat”. Ennek vállalása a büntetőjogban mindig is más elbírálás alá esett, mint egy átlagos civil szolgálaté.

A szolgálati viszony kötöttségét jelzi, hogy a király és a királyság elleni összeesküvés bűnével azonos elbírálás alá esik, ha a szolga urát, a katona pedig ispánját megöli. A szolgálati viszony lényege jobban megérthető, ha megnézzük a hospes (vendég) befogadását szabályozó törvényt. „Ha valaki jóakarattal vendéget fogad be, és ennek eltartásáról tisztességesen gondoskodik, a vendég, ameddig a megegyezésnek megfelelő eltartásban részesül, ne hagyja el eltartóját, és ne vigye másvalakihez az ő szolgálatát. ”50 S1 Itt is szerepel a szolgálat szó, csakhogy ez nem azonos a miles szolgálatával. „Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal. ” — olvashatjuk az Intelmekben. A vendég a szakértelmét bocsátotta áruba, amit az ispán eltartás fejében vett igénybe. Míg a vitéz a katonai szervezet szolgálatot teljesítő tagja volt, a vendéget mint szakértőt alkalmazták a kiképzésben, szervezésben vagy bármely más különleges szaktudást igénylő helyen. A hospes szabad akaratából lett alattvalója a királynak, szolgálatára a szaktudása miatt tartanak igényt. A vitéz születésénél fogva a király alattvalója. Vitézi szolgálatba emelése előrelépést jelent számára.

50 Uo.

51 Uo.

70