Négyesi Lajos: Szent István, a katona (1999)
A legenda célja az volt, hogy István szentté avatását indokolja. így a fenti történet azt szerette volna bemutatni, hogy a király hogyan győzte le az ellene lázadó pogány magyarokat. Azonban van ebben a leírásban néhány furcsaság. Az említett nemesek már jócskán prédálták István javait, amikor az végre elindult ellenük hadaival. Sőt, őt magát is bántalmazták, tehát közeli kapcsolatba került a lázadókkal, azonban azok nem ölték meg, csak bántalmazták. A krónikából azt is tudjuk, hogy a lázadók vezére, Koppány feleségül akarta venni István anyját. Mikor sor kerül az összecsapásra, a lázadók Veszprémet ostromolták oly módon, hogy István rajtuk üthetett, mivel ott táboroztak, ahol az uralkodó szokott megszállni. A korabeli várak ugyanis meglehetősen szűkösek voltak, ezért a király és kísérete rendszerint a vár közelében fekvő udvarházban szállt meg, azonban ezt a helyet kényelmi szempontok szerint választották ki, nem pedig egy ostromló sereg igényeinek megfelelően. István seregével Esztergomból indult Koppány ellen. Ez volt Géza székhelye, azonban Sarolt cselekedeteiről nem történik említés a forrásokban. Valószínűleg Veszprémben tartózkodott, ez lehetett az oka az ostromnak, mint arra a legenda is utal, mikor az ostrommal kapcsolatban István gyalázatát említi. Furcsának találom, hogy az energikus Sarolt a belháború idején nem a fia mellett, hanem a lázadókhoz legközelebb eső várban tartózkodott, ahonnan azok megpróbálták kiostromolni ügy, hogy közben a fejedelmi szálláson laknak, minden óvatosságot félretéve. Nem hiszem, hogy igazi ostrom lett volna. Sokkal valószínűbb, hogy Sarolt a rokonával kötött házasság útján akarta megszerezni férje birtokait, és ennek érdekében még a fiát is hajlandó lett volna feláldozni. Nem véletlenül bukkan fel Szent István törvényeiben az árvákat védő passzus, ti. ha az özvegy ismét férjhez akar 57
