Négyesi Lajos: Szent István, a katona (1999)

megnyomorodék az ország. ”66 Heltai Gáspár jellemzi így az Ist­ván halálát követő éveket. Jogosan vetődhet fel a kérdés, hogy a fentiek hogyan kapcsolódnak az István-kori hadtörté­nethez? A csodákat és természeti jelenségeket leszámítva, két apró megjegyzés érdemel figyelmet. Egyrészt az, hogy nagy drágaság következett, másrészt, hogy a hadak miatt megnyomorodott az ország. István uralkodásának utolsó éveiben ugyanis — 1030-tól— nem pusztítottak idegen sere­gek az ország területén. Amennyiben Heltai67 68 nem az István halálát követő évtizedek történéseit foglalta össze röviden, úgy arra kell gondolnom, hogy az ország saját hadaitól nyo­morodon meg, és valahol itt rejtőzik a megoldás. I. Péter király rövid három éves országlása alatt fölöttébb magára haragította magyar alattvalóit. A Képes Krónikában olvashatjuk az alábbiakat: „Gőgös szemmel és telhetetlen szívvel falta a föld javait, vadállati módon ordítozó németekkel és fecske módjára fecsegő olaszokkal'™. Ez a telhetetlenség leginkább az adókivetésben nyilvánulhatott meg, hiszen Aba Sámuel első dolga volt, hogy „megsemmisítette mindama törvényeket és adóki­vetéseket, melyeket Péter király a maga szokásaihoz képest rendelt el". Alásik nagy bűne volt, hogy „az erősségeket, őrhelyeket és várakat németek és olaszok őrizetére bízta. ”69 Csatlósai gyakran erőszakosan bántak a lakossággal. A fentiekből megállapítható, hogy Péter uralkodása alatt prioritást élvezett a haderő fejlesztése. A király célja egy ütő­képes nehézfegyverzetű haderő felállítása volt, ami nem kü­lönbözött István elgondolásától, azonban a módszereikben 66 Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak dolgairól. 1981, Magyar Helikon, 95. o. 67 Heltai esetében mindenképpen figyelembe kell vennünk, hogy műve a XVI. század közepén készült, azonban az általa leírtak megerősítik a Képes Krónika leírását. 68 Képes Krónika. 103. o. 69 Uo. 100

Next

/
Thumbnails
Contents