Tóth Tibor: Szénbányászat a dorogi medencében 1781-1981 (1981)
Küzdelem az elemi erőkkel 37 nek — a művelés megkezdése előtti — megerősítése, de megoldható a kombinált „instantán” védekezési módszer is. A felsorolt vízvédelmi lehetőségek közül mindenkor az kerül alkalmazásra, amely az egyes tektonikai tömbök geológiai viszonyaihoz leginkább alkalmazható. A búvárszivattyúk biztonságos üzemeltetéséhez szükséges, hogy a víz hordaléktól megtisztítva kerüljön a vízaknába. A tisztítást egy ülepítő rendszer végzi, amelynek gépesített kitakarításáról is gondoskodtak. A vízvédelem, a vízemelés zavartalansága megköveteli a teljes vízvédelmi rendszer központi helyről (diszpécser központból) történő ellenőrzését, irányítását. Az egyes — vízvédelmi szempontból mértékadó — helyeken vízszint- és vízsebesség érzékelő berendezések analóg- vagy digitális jelei megfelelő átalakítással, időmultiplex rendszerben kerülnek továbbításra a diszpécser központba. A beérkezett jelzések alapján történik a riasztás, a vízemelő berendezések indítása, az üzemelő gépegységek működési állapotának ellenőrzése. A Lencsehegy II. bányaüzem korszerű vízvédelmi rendszerének tervezésénél a mai technikai felkészültség és tudományos ismeretek eredményeit hasznosították. A megvalósításhoz szükséges beruházási költségtöbblet messzemenően megtérül, mert a bányaüzem ily módon a tervezett termelőkapacitással hosszú időn keresztül gazdaságosan működtethető, az elfulladás kockázata minimálisra csökken. A hagyományos vízvédelmi módszerek alkalmazása a széntermelés volumenének és szinte valamennyi műszaki-gazdasági mutatójának — köztük a termelési költségeknek — nagymértékű változását, ingadozását okozta. A lencsehegyi példával bemutatott új, korszerű vízvédelem kialakításával a gazdaságos termelés folyamatossága biztosítható és így Lencsehegy II. vagy bármely dorogi bánya az eocén program szilárd és kiváló terméket adó üzemévé tehető.
