Tóth Tibor: Szénbányászat a dorogi medencében 1781-1981 (1981)
26 A dorogi szénmedence bányászata A széntermelés fokozásának lehetőségeit új mezők beállításával igyekeztünk elérni... Az új szénmezők bekapcsolásánál azok a mezők jöttek elsősorában számításba, melyek — bár a víznívó alatt feküsznek — meglevő berendezéseikkel minél gyorsabban üzembe helyezhetők... ...VI. és VII. akna víztelenítése után megkezdődött ezen aknákban a mezők feltárása. Az áltárói bányaüzem IV. ereszkéjébe 1944-ben betört cca. 80 m3/min vízbetörés elcementálása ugyancsak az előkészítő időben nyert befejezést. A cementálás folyamán 50 000 m3 homokot és 4000 q cementet használtunk fel és megállapítható volt, hogy a vizet a bányamező felé elzártuk... A dorogi üzemek serény újranyitási munkálatokat folytattak, azonban a rendelkezésre álló néhány hónap nem volt elegendő az újranyitások befejezésére ... Az új aknatelepítések szempontjából leginkább számba jöhető területeken: Tokodon (Erzsébet- akna és Altáró között), Ebszőnyben (Ebszőny és Annavölgy között), Ódorogon és Mogyoróson végeztünk az előkészületi idő alatt kutatófúrásokat... A dorogi altáróból megkezdett szárny vágat a jövő hónapban lyukaszt a tokodi altáróba. Az üzemkoncentráció újabb állomása az altárói széntermelésnek a dorogi osztályozóhoz való szállítása. Ezáltal az altárói osztályozómű teljesen kikapcsolható anélkül, hogy a dorogi osztályozónál... létszámszaporulatra volna szükség... Feleslegessé válik a külön hányó, esetleg fatelep, ...anyagraktár, műhely. A felszabaduló bányamozdonyok hasznosan foglalkoztathatók a Nagykovácsin tervezett alagútszállításnál... további lehetőséget nyújt az Erzsébet-aknai széntermelésnek Dorogra való szállítására. .. A X-es akna... valamint Ebszőny között elterülő szénmezőben 1924. évben a MÁK ikerakna mélyítését kezdte meg, melyek közül az egyik 50 m mélységig hatolt le. Tervezet szerint az aknák mélysége 220 méter volt. E mező részletesebb átfúrása. .. kívánatos... Az ebszönyi malom környékén eddig még át nem kutatott produktív szénterület remélhető kisebb mélységben, mert a külszínen Nummulites perfo- rata-s rétegek tanulmányozhatók. Az altáró ún. Vajaskúti dűlői területe... A fúrás nemcsak a feküréteg vastagságának megállapítására, hanem azért is kívánatos, mert a széntelep vastagsága tetemes, úgyhogy szénvagyon szempontjából e terület nagy értékű. XII-es akna... a cementálás folytatása szükséges.. . Új bányamezők feltárásán kívül előirányzatunkban a fő hangsúly a gépesítésen van... A munkaerő kímélésén kívül a jövesztő- és szállítógépek... szaporításával komoly teljesítmény emelésre is számíthatunk ... A 3 éves terv végrehajtásának egyik fő előfeltétele a lelkek megnyugvása, a fegyelem teljes helyreállítása, a produktív munkaidő tökéletes kihasználása...” Lássuk, mi valósult meg a programból! A „lelkek megnyugtatása” bizonnyal sikerült, de a „fegyelem teljes helyreállítása, a produktív munkaidő tökéletes kihasználása” terén még ma is akad tennivaló. A széntermelés nagyarányú felfutásáról korábban már szóltunk. A tervidőszak első és utolsó éve között az összüzemi teljesítmény emelkedése 7,7%, a produktív teljesítmény növekedése pedig 3,7%. Ez utóbbi így is 22,6%-kal magasabb az országos átlagnál, de még magasabb lehetett volna, ha a tervezett gépesítési programot sikerül megvalósítaniuk. Ez azonban a fedezet hiánya miatt akkor is elmaradt. A bányanyitási tervek viszont megvalósultak. Még 1947-ben megtelepítették a nagykovácsi áltárót (Pilis ebben az időszakban a dorogi medencéhez tartozott), az Ebszönyi Szabadság lejtősaknát, 1949-ben a XV-XVI-os aknát, újranyitják a VI-os aknai mezőket (ez 1950-ben ismét víz alá került. 1948. november 1-én alapítják meg a Dorogi Szénbányák Állami Vállalatot (Pilis külön körzetfőnökség), 1950. augusztus 1-én pedig a Nemzeti Vállalatokat. 1950. november 22. jelentős dátum a bányászat történetében. A bányamunka erkölcsi és anyagi elismerése érdekében hozott számos intézkedés között kormányhatározat gondoskodik a Bányász nap megünnepléséről. Az 1950. január 1-én megkezdett, de már 1951-ben felemelt előirányzatú I. 5 éves tervidőszak célkitűzése az ország nagymértékű iparosítása, kiemelten a nehézipar fejlesztése. A tervidőszak második felében egymás után lépnek termelésre a népgazdaság új bányaterületei. Az ország szén- termelése 11,8 millió tonnáról 21,5 millióra növekszik, Dorog is eléri fennállása óta először — az évi 2 millió tonnás széntermelést, sőt az öt év átlagtermelése is e csúcs közelében van (1,96 millió tonna). De ez az időszak ismét bővelkedik kellemetlen vízbetörésekben is. 1950-ben VI-os akna S. II. mezejét sújtja 14 m3-es, majd I-es akna Sztraka- mezejét 7 m3-es, és még ugyanebben az évben Altáró IV-es ereszkéjét 14 m3-es vízbetörés. 1954 első két hónapjában fulladt el az altárói XXI-es ereszke 10 m3 vízbetöréssel és a csolnoki Auguszta lejtakna 30 m3 percenkénti vízbetöréssel. Az utóbbi véglegesen elveszett, mert csekély szénvagyona már nem tette érdemessé újranyitását. Közben folynak az új bányanyitások. Mélyítik a XVII—XVIII-as és a XIX-XX-as aknapárt, víztelenítik a IX—XII-es aknákat. Mogyoróson megnyitják a III-as, IV-es, V-ös, VI-os lejt aknákat, tanbányát létesítenek, Dorogon a Kőszikla Északi peremén külfejtést nyitnak. Gyakori az irányítás átszervezése is. 1952. január 1-én alakítják ki a tröszti szervezetet, az üzemek — köztük Pilis is — vállalatként működik, de
