Tóth Tibor: Szénbányászat a dorogi medencében 1781-1981 (1981)

A medence területét művelő vállalkozók és fontosabb szervezeti változások

137

1898—1941. Pilis. Megalakul a Budapestvidéki Kőszénbánya RT.

1898—1946. A Trifaili Társulat szénjogát átveszi a Magyar Általános Kőszénbánya RT. Birtokába kerül Dorogon a Papnevelde, Tokodon a Főkáptalan, Szarkáson az Érsekség területe.

1915 — 1925. Csolnok község szénjogát megszerzi az Esztergom—Szászvári KB. RT.

1919. április 18. A bányákat a Szocialista Termelés Népbiztosságának Bányászati Szakosztálya irányítja Peyer Károly vezetésével. Az üzemeket szocializálják.

1921 — 1924. Nagykovácsi, a gróf Tisza család érdekeltsége.

1924 — 1925. Tokod—Szar kás. Az Esztergom— Szászvári Kőszénbánya RT átveszi a Tokod községi és a szarkási szénjogot.

1925 — 1946. Az Esztergom—Szászvári Kőszénbánya RT. beleolvad a Salgótarjáni Kőszén- bánya RT.-be. Szénjoga Dorogon és Tokodon, a községi gazdák területére, Csolnokon, Sárisápon és Mogyoróson a teljes területre terjed ki.

1928—1929. Nagykovácsi. Símig Ádám veszi át a nagykovácsi bányák bérletét.

1928—1935. Pilis. Megalakul a Hungária RT. Pilisszentivánon.

1941 — 1946. Pilis. Megalakul a Pilisszentiváni Kőszénbánya RT.

1941 — 1946. Nagykovácsiban Zorg és társa bányász- kodik.

1946. január 1. A szénbányákat állami kezelésbe veszik.

1946. május 25. Létrejön a Magyar Állami Szénbányák. A pilisi bányák egyesülnek, Pilisi Körzetfőnökség alakul, amely a Dorog Kerületi Igazgatósághoz tartozik.

1948. november 1. Létrejön a Dorogi Szénbányák Állami Vállalat (Pilis külön Körzetfőnökség).

1950. augusztus L —1954. júl. 1. Megalakulnak a Nemzeti Vállalatok.

1952. január L —1967. júl. 1. Létrejönnek a szén- bányászati trösztök. (A Pilisi Nemzeti Vállalat a Dorogi Szénbányászati Tröszthöz tartozik.)

1954. Mogyorós. Tanbánya létesül.

1954. július 1. Az üzemek Nemzeti Vállalat jellege megszűnik, Pilis mint bányaüzem tartozik a Dorogi Szénbányászati Tröszthöz.

1957. április l.(—1963. júl.): Megalakul a Pilisi Szénbánya Vállalat és önálló lesz.

1960. április 1. IX—XII—XIV-es aknák összevonásával megalakult a Borókási bányaüzem, Tokodaltáró és XV. akna összevonásával pedig a Tokodi bányaüzem.

1963. július 1. Uzemösszevonások következtében megalakul a Csolnoki bányaüzem (I-es és Il-es aknákból),

Dorogi bányaüzem (VI-os és VlII-as, XXI-es aknákból),

Bányagépgyártó és Javító Üzem (a Bányagépgyár és a Tokodi Szolgáltató összevonásából), Szolgáltató üzem (az Építészeti és a Vegyesüzem összevonásából),

Alagúti-Külszíni Szállítási és Osztályozó üzem (az Osztályozó, Kerületihányó és Homokvasút összevonásából),

Anyagellátó üzem (a Központi Fatelep és az Anyagellátó összevonásával),

A Dorogi Szénbányászati Tröszthöz csatolják Pilist (Pilisi bányaüzem elnevezéssel).

1964. július 1. A Csolnoki bányaüzemet a Borókási bányaüzemhez csatolják.

1967. július 1. A VI-os és a IX-es haránti mezőt X-es aknához, a Zsigmondi-mezőt a Dorogi bányaüzemhez csatolják.

Július 1. Létrejön az Egyesült Magyar Szénbányák szervezete, megszűnik a vállalatok tröszti jellege.

Tokod. Felhagyják a tokod-altárói terület művelését.

1969. december 21. Pilis. Megszűnik a pilisi bányászat.

1971. jún. 17. Tokod. Erzsébet-akna elfulladásával befejeződik a tokodi bányászat (Ebszőnybánya kivételével).

1974. júl. 14. Csolnok. XIII-as lejtaknai terület kimerülésével megszűnik a borókási bányászat.

1974. Létrejön a Magyar Szénbányászati Tröszt. Annavölgy. Az V-ös lejtaknai műveletek befejezésével megszűnik az annavölgyi bányászat.

1975. A Zsigmondi-mező bezárásával és II. akna oligocén pillérének lefejtésével megszűnik a csolnoki bányászat.

1976. jan. 15. Sárisáp. XIX-es akna elfulladásával megszűnik az annavölgy—sárisápi bányászat.

1978. júl. 1. Sárisáp. Ebszőny és XIX-es aknák összevonásával megalakul a Sárisápi bányaüzem.