Tóth Tibor: Szénbányászat a dorogi medencében 1781-1981 (1981)
138 Függelék A szénmedence fontosabb aknái 1781-1795 1795-1840 1795-1861 1801-1883 1808-1883 1812 1813 1815 1820 1820 1828-1837 1830 1835-1848 1837 1839-1866 1840 1841-1857 1842 1844 1848-1857 1849- 1853 1850- 1895 1851- 1902 1851 1852 1853-1854 Rückschuss első bányái (Csolnok Mik- lósberek) Polgárokból alakult társulások bányái (Csolnok—Miklósberek) Sándor-uradalom első bányái (Anna- völgy—Miklósberek) Péter—Pál-táró (az annavölgy—csol- noki határban) Miklósbereki-táró Kerékhegyi-tárók (Ótokod) Franciska-akna és légakna (Csolnok— Annavölgy) Anna- és Vilmos-táró (Annavölgy— Sárisáp) Henrik-akna (Miklósberek) Miklósbereki légaknák Két akna működik Mogyoróson A Kerékhegy oldalán: József-, Ignác-, Antal- és Borbála-tárók építése (Ótokod) Szarkds ÉK-i területén 3 aknát telepítenek Mária-Dorottya-táró (Annavölgy— Csolnok) Alajos-vízakna (Annavölgy—Csolnok) István-akna és Ferenc-táró (Szarkás) Palatinus-akna (Miklósberek) Kőszikla É-i oldalán Waschuber két tárót és egy aknát nyit (Dorog) József Prímás-táró (Szarkás) Annavölgyön négy tárót nyitnak, köztük a Leontina- és Móric-tárót (Annavölgy) Gusztáv-akna (Csolnok—Annavölgy) Gépakna (a későbbi Paula-akna) (Annavölgy) Henrik-akna (szállító lég- és járóakna) (Dorog) Lelő- és vízakna (Mogyorós) Két légakna és szállítóakna (Annavölgy — Csolnok) Barbara-akna és Óriástáró (Szarkás) 1853 Henrik-akna (Mogyorós) 1854—1862 Kutató- és Járgány-akna (Ebszöny) 1854 Anna-akna (Szarkás) 1855 Móric-vízakna és Ferenc József-akna (Annavölgy) 1855 Henrik II.-akna (Mogyorós) 1856 Alajos-akna és két külfejtés nyitása (Dorog, Kőszikla) 1856 Paula Hilfe-akna (Annavölgy—Miklósberek) 1856 III-as és IV-es aknák (Mogyoróson, működik még: Magdaléna-, Carolin-, Alois-, Jozefin-, Leurenc-akna) 1858 — 1883 Alajos-, József- és az új Magdalénaakna telepítése (Mogyorós) 1859 Gépakna (Ótokod) 1859 Ferdinánd-akna és táró (Szarkás) 1859 Alajos-, József-akna (Mogyorós) 1860—1875 Lejtaknák a középső eocén telepre (Dorog, Kőszikla DK-i pereme) 1860—1886 Gusztáv I.-akna (Ótokod) 1861 — 1878 Esztergomi Társaság két lejtaknát nyit (Dorog, Kőszikla K-i oldala) 1861 — 1875 Gépakna (Miklósberek) 1862 — 1883 Ferenc József-táró (Mogyorós) 1865 Mária-akna (járgány akna — Ótokod) 1866 — 1886 Gusztáv IL-akna (Ótokod) 1868—1895 Rudolf-akna (Szarkás) 1868—1884 Miklósberki-akna 1870—1896 Vilma-akna (Szarkás) 1872—1899 Vilmos-akna és táró (Ótokod) 1875 — 1896 Vilmos-akna (Annavölgy) 1882—1890 Éhrenwald nyit tárót a Hegyeskő DK-i oldalán (Tokod) 1890 — 1895 Két függőakna a várbereki dűlőben. 1891-től két lejtősaknával tárták fel a mezőt (Tokod községi terület) 1917—24-ig, majd 1955-ben újranyitják. 1890—1906 Samu-táró (Annavölgy) 1891 — 1960 Samu-aknapár (Dorog) 1891 — 1946 Erzsébet Il-es akna (Tokod falu) 1917-1924, 1936-1945, 1946-1961, 1964 —1971-ig üzemelt) 1891 — 1971 Erzsébet I-es (kör-) akna (Tokod falu) 1893—1904 Tömedék akna (Dorog) (1918 — 1929) (1959-1974) 1893— 1971 Erzsébet III-as akna (Tokod falu) 1893 — 1896 „B” akna (Tokod altáró területe Ódorog) 1894— 1900 I-es és Il-es táró (Ebszöny) 1895 — 1909 Paula-akna (Annavölgy) 1895 — 1898 „A” akna (Tokodaltáró területe) 1896 A tokodi közbirtokosság területének művelését az Esztergomvidéki Kőszénbánya RT. veszi át. 1817-ben az Esz- tergom-szászvári RT-ra bízza a bányák víztelenítését, 1925-ben pedig átadja a Salgó-nak. 1896—1920 Tokodi — régi — altáró
