Balogh István: Szalkay László esztergomi érsek †1526 (1942)
74 Hungara Reginae Danae Regina parentat Amissa lacrimis plena sorore soror Cur ploret, non est; vita clementior illi Mors fűit: haec rapuit quod dedit illa malum. A lengyel királynő, Bona Sforza, anyai öröme alkalmából pedig így kedveskedett a királyi párnak: Quae Bona dicta fűit, nunc regen enixa Polonis Optima felici facta puerperio est. Kortársai nem győzik magasztalni bámulatos latin tudását, ékes stílusát és mesteri szónoki készségét.3) A tudományok és irodalom iránti szeretetét ékesen bizonyítják bőkezű ajándékai, amelyekben humanista barátait részesítette. A költők valóságos koszorút fonnak homloka köré nagylelkűségének dicséretéből. Kedvence Ursinus Ve- lius így áradozik róla: »Nem hiányoznak a mecénások Pannóniában... kicsoda tanultabb, műveltebb Szalkay Lászlónál, akinek bőkezűségét mindenki igazolja, műveltségét csodálja, bölcseségét tiszteli.. ,4) Szabad idejében Szalkay szívesen olvasgatott, és bár sohasem volt tétlen »ahogy a Nap és Hold sem állhatnak meg egy helyen«,5) kedvenc írói és költői tanulmányozására mindig szakított néhány percet. Budai palotájában fényes háztartást vezetett, és mindig volt nála vendégségben néhány humanista. Ezek aztán széltében-hosszá- ban verselgettek dicső tetteiről, országos gondjairól, sokszor túlzó színekkel ecsetelve pártfogójuk egyéniségét, mint akinek erényeit még az »istenek« is csodálják. Ha aztán bajba jutnak, megszorulnak pénz dolgában, hízelgő versekben kérnek »némi segítséget« uruktól, aki egyetlen nemes gesztusával megszabadíthatja őket a hitelezők zaklatásaitól.0) Különös érdeklődést tanúsított Szalkay kora divatos tudománya, a csillagászat iránt. A renaissance ember képzeletében szimbolikus világ élt. Amit nem tudott megmagyarázni, a csillagos ég rejtelmeiből igyekezett kiolvasni, meggyőződése lévén, hogy a csillagok járása az élet minden mozzanatára kihatással bír. Minden fejedelmi udvarban volt egy csillagász. Megfordult Budán a bajor Ziegler 3) Taurinus: Stauromachia. I. ének. 244. sortól. 4) Ursinus: Szent Cyrill ford, előszavában. L. Apponyi: Hung. 147. sz. s) Mart. Tyrnavius: Opus ad regni Hungáriáé proceres. L. Apponyi: Hung. 173. sz. «) Piso Jakab verseit 1. Bpest. Egyetemi Könyvtár kézirattárában H. 46. jelzés alatt.
