Kőrösy László: Szabadelvű sajtót! (1879)

13

nélkül és mulattatóan cseveg bennök árnyról, fényről egyaránt. .-------S

zabadelvű lapot követelünk ! Szabadelvű lap csak szabadkezü ember kezében lehet. Függetlenséget követelünk! Független csak az lehet, kinek igazságérzete hatalmasabb a rokoni kötelékeknél s a ki elveit jobban tiszteli barátainál; a ki erélyesen és egyenes szóval fejezi ki a társadalom meggyőződését s nem törődik azzal, ha szavai egyes embereken sebet ütnek. A szabadelvü- ség és függetlenség olyan két fogalom, melyet legtöbb ember csak a phrázisok szótárából ránt elő. De azért olyan két szentség, mely a világtörténet leghatalmasabb férfiait ép úgy jellemzi, mint a közélet legjellemesebb és legderekabb harczosait.

Legyen a szerkesztő az, a minek lennie kell. Ne rideg elvek hangoztatója, hanem a társadalom őre és mégis valamennyink szolgája. Álljon fölöttünk és mégis ereszkedjék le hozzánk.

VI.

Nem iró az, a kinek hatása nincsen és nem lap az, a melyet nem olvasnak. Mind a kettő czéltalan s a bitorolt jószág ellenszenvével hat reánk. Lapunk rohamosan hanyatlott, tekintélye megszűnt, közönsége hirtelen visz- szavonult. Csak néhány hü Stammgast csoportosul még köréje nem annyira meggyőződésből, mint inkább elfogultságból.

Nem írjuk azt alá, hogy régi szerkesztés mellett megapad az érdeklődés. A jó lap, a jó bor és a jó hegedű jósága emelkedik az évek emelkedésével. Sőt annál inkább nyer tekintélyében. Mert a megaggott becsületesség sokkal tiszteletreméltóbb, mint az ifjú jó törekvés.

De talán más valami okozta azt a rohamos hanyatlást : Ha visszatekintünk a múlt évi folyamokra, több