Zolnay László: Pénzverők és ötvösök a románkori Esztergomban (1965)
nak még emlékei, a falu hanyatlásnak indul. Falujukban — mint láttuk — mind több tért hódítanak a csuti premontrei monostor ittlakó népei, majd az esztergomi káptalan is jogokat szerez ott. 1326-tal Kovácsinak önálló élete megszűnik, a király beolvasztja a falut a földszegény esztergomi királyi városba. Ez az időpont nagyjából egybeesik az esztergomi pénzverés végleges megszűnésével.62 63 Esztergom pénzverői 1255-ben már az új székhelyen, a budai — castrumnak nevezett — polgárvárosban jelennek meg. 1255-ben IV. Béla király a budavári vámfizetés alól mentesíti ,,az esztergomi pénzverőket, amíg a pénzverőben az új pénz verésén dolgoznak, ha feleségestől és családostól a budai várban tartózkodnak. Ha azonban elkészültek a pénzveréssel, épp úgy fizessék a vámot áruik után, mint mások.” 66 A pénzverők tehát vagy véglegesen átköltöztek Budára, vagy Esztergomban maradva az itteni egyre kisebb fontosságú pénzverőben dolgoztak, vagy pedig ötvösmesterségre adták magukat. Későn induló okleveles gyakorlatunkban esztergomi ötvösről a legkorábbi adatot a XIII. század elejéről találjuk. 1231-ben Alamanda asszony, Dániel neje, néhai Lőrinc latinusnak, esztergomi aranyművesnek (auri malliatoris) leánya — a régi Esztergom megye párkányi járásában fekvő — kis- tatai birtokát hat márka ezüstért eladja Floren- tinus esztergomi kanonoknak.64 (Knauz Nándor az ,,auri malliator” kifejezést pénzverőnek véb - a malleus-kalapács jelentés alapján —.viszont mivel nekünk ekkoriban még nincs aranypénzverésünk, a latinus Lőrinc nyilvánvalóan ötvös, aranyműves, talán arany-füst lemez készítő volt.) Az ezt követően esztergomi ötvösökről szóló okleveles adataink olyan időre esnek, mikor a pénzverés súlypontja már Budán van; így a hajdani érem vésők, a királyi pénzverők Esztergomban nyilvánvalóan az egyházi ötvösművészet irányába orientálódnak. Miklós ötvös (aurifaber), esztergomi királyi városi polgár 1265—1272 között Fülöp érsektől egy nagyobb földterületet kapott adományba az esztergomi városfalon kívüleső domonkosrendi kolostor környékén s e birtokához utóbb önkényesen még egy szőlőt is foglalt. Miklós ötvös ekkori és későbbi birtokfoglalásait az esztergomi káptalan kárára követte el s azok egy részét csak 1289-ben bocsátotta vissza. 1294-ben malma is volt a Top- licza-tó, a mai esztergomi hévizes fürdő patakján. Érseki adománya s foglalásainak a káptalan részéről történt eltűrése mutatja, hogy Miklós ötvös mind Fülöp, mindpedig a keménykezű Lodomér érseknek megbecsült embere lehetett; 1295-ben Miklós ötvös zavaros birtokügyeit maga Lodomér érsek rendezte el.65 62 Huszár L., A budai pénzverés ... 27 —. 63 Gárdonyi A., i. m. 57. 61 Knauz N., Monurnenta ... I. 273. 65 Knauz N., Monurnenta ... II. 36, 248—, 315, 380, 385. 86 Knauz N., Monurnenta .... II. 360. Elolvasva a számos, Miklós ötvösre vonatkozó adatot s számos alkalommal szemlélve az esztergomi Kincstárban őrzött s a XIII. század második felére datálható, magyar ötvös remekének tartott ún. Koronázási eskükereszt törzsét, újra s újra felmerült bennem: a tüzetesebb kutatás vajon mivel indokolhatja az esztergomi érsekeknek vagyonjogi kérdésekben szokatlan gráciáját Miklós ötvösmester iránt? S vajon kik közt keressük Lodomér érsek gyűrűjének mesterét, ha nem az ekkori esztergomi ötvösművészek között? Ugyané korban még egy, igen jómódú és tekintélyes esztergomi ötvösről is olvashatunk: Márkus ötvös ez, 1294-ben kőháza áll a királyi város falain belül.66 A három templomos Kovácsi falu okleveles em lékeit a régészeti emlékek gazdagon egészítik ki. A mai Esztergom vasútállomásának megépítésekor, az 1890-es években a vasútállomás dombját felhordó munkások akadtak rá Kovácsi kéttornvos, három hajós románkori templomának alapfalaira. A templom nyugatra tekintő homlokzatának alapfalait meglehetősen súlyosan megrongálták s mind a templom belsejében, mind annak környékén felelőtlen ásogatásokat végeztek. Árpád-házi királyaink korából eredő sírleletek kerültek felszínre; egy részüket Brenner Ferenc esztergomi magángyűjtő szerezte meg.67 1911-ben a Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából Supka Géza,68 majd 1925-ben Wollanka József és Balogh Albin végzett itt — többé-kevésbé rendszertelen — részleges feltárási munkát.69 Ezek az ásatások nem hatoltak le a templom belsejében és a templom alapfalai mellett található soros temetkezés legalsó szintjéig, de nem terjedtek ki a háromhajós románkori templomépület egészének tisztázására sem. A vasúti állomásnak ugyanis mintegy hatméteres töltését a vasút építésekor rábordták a templom-maradványok hajójára és 1. kép. Esztergom. Kovácsi. A Kozma és Daruján plébániatemplom alaprajza (1955) Puc. 1. 3creproM. Korsaan. IljiaH npnxoacKoii uepKBH Ko.'SMbi h AoMwiHa (1955) Fig. 1. Esztergom. Kovácsi. Plan de l’église paroissiale de Saints Cosme et Damien (1955) 67 Brenner F., Árpádkori temető Esztergomban. Az Esztergom-vidéki rég. és tört. első évkönyve. (Esztergom, 1896) 80-, 68 MNM 1913. 256—261. 09 Esztergom évlapjai 1926. 29—33.: 1930. 32. 154
