Prokopp Gyula: Packh János, 1796-1839 (1974)
PACKH JÁNOS (1796-1839) Helischei József Várost Könyvtár Esztergom 035 Packli János munkásságának monografikus feldolgozásával még senki sem foglalkozott [1]. Ennek bizonyára az az oka, hogy a mindössze két évtizedre terjedő építészi pályája túlnyomórészt egyetlen nagy műhöz, Rudnay Sándor érseknek az esztergomi Várhegyen kezdett építkezéséhez kapcsolódik, ennél pedig — úgy tartják — csupán Külmel Pál tervének kivitelezője, építőmestere volt. Egyéb alkotásai valóban nem nagyszá- múak és közülök is többnyire csak az esztergomi szt. Anna plébániatemplomot (népies nevén: kerektemplom), valamint a pannonhalmi könyvtárt és tornyot ismerik. Többi alkotása — épp úgy, mint egyénisége — ma már jórészt feledésbe merült. Hiába ismerték nevét életében országszerte, sőt a határokon túl is, az esztergomi bazilika építését befejező Hild József mellett ma már csak szerény mécsesként világít az ő emléke. Ha nem maradt volna reánk az esztergomi építkezés terjedelmes, szinte kisebb levéltárral felérő iratanyaga [2], aligha vállalkozhatnánk életének és munkásságának felvázolására. Az építkezésnek Rudnay érsek haláláig (1831) terjedő, nagy lendületű első szakasza, majd ezt követően a kamarai igazgatás évei alatt a mű folytatásáért vívott szívós, de eredménytelen küzdelem, végül Kopácsy József érsekségének (1838—1847) Packh János haláláig terjedő és a befejezés reményével kecsegtető első esztendeje annyira összeforrott Packh személyével, hogy nemcsak építészi munkásságának nagyobbik felét, hanem életének fontosabb eseményeit is megismerhetjük ezekből a forrásokból. Kiegészítve ezeket néhány másutt talált adattal, megkíséreljük, hogy lehető teljességgel felderítsük életét és alkotásait és ezáltal alapot nyújtsunk munkásságának építészettörténeti értékelésére. * Packh János Mihály (ő maga Johann Bapt. Packli- nak írta a nevét) 1796. május 7-én, Kismartonban született (i. kép). Atyja, az idősebb Packh János Mihály, az Esterházy-uradalom építési ellenőre, anyja Kühnel Anna Mária voltak[3]. Anyai nagybátyja Kühnel Antal, a kismartoni hercegi zenekar muzsikusa és egyszersmind az uradalom építési hivatalának tisztje. Ennek a fia volt Kühnel Pál, a bécsi Hofbauamt hivatalnoka, aki az Esztergomba visszatérő érsekség és káptalan számára a Várhegy épületcsoportját tervezte [4E' Packh János gyermek-és if júkoráról alig valamit tudunk. A pályája delelőjén megjelent sajtóismertetés csak annyit említ erről, hogy ,,a hazában” nevelkedett és nyerte kiképzését [5]. Pontos adatunk egyedül arról van, hogy i8ir. június 10-én beiratkozott a bécsi képzőművészeti akadémiára, 1812. január 19-én pedig bizonyítványt kapott az akadémiától, továbbá hogy ekkor nagybátyjánál, Kühnel Pálnál lakott [6]. Néhány adatot tartalmaz még az országos építési főigazgatóságnak (Landes-Ober-Bau-Direetion) 1832. június 18-án a királyi kamarához intézett jelentése, mely az igazgatóság hivatalnokaitól, valamint pesti építőmesterektől szerzett értesülések alapján a következőkről tudósít: ,,12— 13 évvel ezelőtt” Packh Eszterházán volt gyakornok Ringer József építőmester [7] mellett, utóbb mintegy két even át rajzolóként dolgozott ,,a már elhunyt” Zitter- barth[8] és Kasselik[g] pesti építőmestereknél, majd hazament Kismartonba,' röviddel ezután pedig Kühnel Pál vette maga mellé. Nincs okunk arra, hogy e tudósítás adatait egyéb tekintetben is kétségbe vonjuk, az időadatok azonban mindenesetre tévesek, mert 1832 előtt 12 esztendővel Packh már Kühnel segédje (Architects- Adjunct) volt. Packh eszterházai és pesti munkásságát tehát a korábbi évekre kell tennünk. Kühnel 1820 kör zepén vette maga mellé Packhot, hogy az esztergomi tervek elkészítésénél segítségére legyen. Packhnak ez a második bécsi tartózkodása 1821 szeptemberéig tartott, amikor Esztergomba került és itt is maradt élete végéig. X. Packh János arcképe 5
