Prokopp Gyula: Packh János, 1796-1839 (1974)
Rauchmüller nem terjesztette a kamara elé Packh tervezetét, hanem már március 18-án visszaküldőtte azt Packnak azzal a meghagyással, hogy a mellékelt véleményben foglaltak figyelembevételével dolgozza át a tervet, készítse el a részletrajzokat is, valamint a palota tervét is és ezeket költségvetéssel együtt újból terjessze fel. Ha Packh vonakodik mindezt teljesíteni, akkor egy pesti építőmestert fog megbízni a terv és költségvetés elkészítésével. Az említett véleményt az építési igazgatóság kötelékébe tartozó Enderle „dirigirender Adjunct”, Heyne Ferenc ,, Gremial-Adj unct' ’, Demkovits Elek és Hüpp- mann Ferenc, mindkettő „Gremial-Ingenieur”, írták alá, közülük Hüppmann Ferenc volt az ügy referense [62]. A vélemény az építészet és a mechanika szabályaira (festgesetzte Regeln der höheren Architectur und der Bau-Mechanik) hivatkozva bírálja Packh tervét és számos hibát talált benne. Egyedül a torony alatti átjárók áthelyezését helyeselte, de a tornyok magasítását, valamint a tornyok és az összekötő szárnyak kiképzését már erősen kifogásolta. Súlyos tévedésnek minősítette a dór oszlopok alkalmazását a kupola körül, mert dór oszlopnak csak a legalsó szinten van helye. Rosszallta a laterna mellőzését, mert az nemcsak a kupolának, hanem az egész épületnek is szép piramis-formát ad és mert a hasonló templomok között a leghíresebbek mindegyikének van laternája. Packh valószínűleg a római Panthe- ont akarta utánozni, de ez nem egyeztethető össze a templom magasztos rendeltetésével. Igen részletesen foglalkozott a vélemény a kettős kupolasüveg tervével. Több kifogás ellenére is a belső süveget statikai szempontból még éppen kivihetőnek tartja, de a külső süveget teljesen elhibázottnak mondja. Ezzel az ítélettel kapcsolatban hivatkozott Maillard-nak „Mechanik der Gewölbe” című könyvében foglaltakra [63]. Végül szépséghibának minősíti az előcsarnok timpanonjának és az alatta levő oszlopcsarnoknak megrövidítését. Packh nyomban (március 25.) válaszolt a vélemény aláíróinak. Visszautasította bírálatukat, mert csak a statikának vannak szigorú szabályai, az építészetnek azonban nem. A mindennapi igények kielégítését szolgáló épületeknél vannak még szabályok a méretek és bizonyos formák tekintetében is, de a monumentális épületeknél az épület fekvése, az építőanyagok beszerzésének lehetősége, az építtető anyagi ereje és ízlése a döntő. Kötelező példakép nincs az építészetben. Csak építészeti elemek vannak, melyeknek elrendezésében és a tömegek elosztásában a szimmetriaérzék vezeti az építészt. Az esztétika csak azt tiltja, ami nem illik az épület rendeltetéséhez. A dór oszlopokkal körülvett kupoladob nem a korintusi oszlopokon nyugvó előcsarnok fölé kerül, sem közvetlenül mögéje, hanem egy hatalmas, fekvő hasábra. Az előcsarnok és a kupola nem is lesznek egyszerre láthatók ugyanabból a nézőszögből. A kupola rendeltetése, hogy tiszteletet keltsen a szemlélőben az épület iránt, erre pedig az erőt, biztonságot és fenséget kifejező dór oszlopsor igen alkalmas. Maillard könyvét jól ismeri és emellett már tapasztalatot is szerzett a kupolaépítés- ban. Bírálói félreértették Maillard könyvét, különösen annak 260. §-át és általában a könyv harmadik részét, aggodalmaik tehát alaptalanok. E válasszal egyidejűleg Packh beadvánnyal fordult a kamarához is. Elpanaszolta az építkezés félbeszakadása óta történteket, a kiküldöttek felesleges munkáját, az őt ért sérelmeket, különösen hatáskörének korlátozását és fizetésének csökkentését. Az igazgatóság úgy akar rendelkezni vele, mint beosztottjával és önérzetét sértő, alantas munkakörre kívánja őt szorítani. Az ő helyzete azonban egészen más, mint az igazgatóság kötelékébe tartozó építészeké. Efféle szolgálati viszonyba sohasem egyezett bele, ezért nem is érheti őt a hivatali engedetlenség vádja. O a kamara számára készítette a tervet, az igazgatóságnak tehát nem volt joga ahhoz, hogy megakadályozza a tervnek a kamara elé jutását. Az igazgatóság által megállapított szabályzat sérti az építkezés érdekeit is, mert nincs figyelemmel a helyi körülményekre. Ilyen viszonyok között nem hajlandó tovább szolgálni. Kéri azonban a kamarát, hogy régi hatáskörének és 27. — A bazilika földszinti alaprajza — 1 VÁROSI KÖVYVn- ■? I tSZf-R 2 Művészettörténeti értesítő 17 26. — A kupola alaprajza és keresztmetszete
