Prokopp Gyula: Packh János, 1796-1839 (1974)

28. Hüppmann Ferenc terve a bazilika építésének befejezéséhez —- Főhomlokzat

fizetésének visszaállítása mellett továbbra is hűségesen szolgálhasson. a

Április első napjaiban Packh eltávozott Esztergomból. Hozzátartozóinak közlése szerint Pozsonyba és Bécsbe ment, hogy ott polgári építőmesterként próbáljon elhelyezkedni. Nem tudjuk, mennyire volt komoly ez a szándéka és kínálkozott-e lehetőség e szándék megvalósítására^]. Tudjuk azonban, hogy április folyamán Bécsben volt és két alkalommal is (n-en és 18-án) kihallgatáson jelent meg a király előtt. Bemutatta az igazgatóság által visszaküldött rajzokat és azok elnyerték a király tetszését. E sikerre hivatkozva még Bécs- ből újabb kérelmet nyújtott be a kamarához, hogy egyedül ő készíthessen tervet az építkezés folytatására és ebben a munkában igénybe vehesse az építési hivatal személyzetét.

Mialatt Packh Bécsben volt, Rauchmüller megbízta Hüppmannt, készítse el az építkezés befejezésének tervét. Mikor pedig május elején Packh visszatért Esztergomba, Rauchmüller azt kívánta tőle, legyen segítségére Hüppmannak a terv elkészítésében. Packh ezt elhárította magától.

Időközben a kamara véleményezés végett az építési igazgatósághoz küldötte Packhnak azt a kérelmét, amelyet még Bécsből intézett a kamarához a tervezéssel való megbízás érdekében. Rauchmüller a június 18-án kelt jelentésében a kérés elutasítását javasolta, mert Packh már kapott egyszer megbízást a tervezésre, de megtagadta annak az előírt módon való teljesítését. Egyébként Packhtól nem is várható használható terv, mert nincs rendes iskolázottsága, annál kevésbé tudományos építészeti képzettsége, éppen ezért egyik építő-céh sem venné be tagjai közé. Csupán gyakorlati úton szerzett ismeretei vannak, melyeket főként az esztergomi építkezésnél szerzett, ahol Kühnel pallérként alkalmazta őt. Csak Rudnay prímás kegye tette meg Packhot építésznek. Hivatalos beadványai mutatják, hogy sem logikusan gondolkozni, sem értelmesen írni nem tud [65]. Az üreges tégláról szóló ismertetést bizonyára nem ő írta. Valószínű ugyan, hogy Packh gondoskodna valamelyes tervről, de ha ebben valami használható ötlet találkoznék, az

aligha eredne tőle. Valószínű, hogy Packh,a királynak sem azokat a rajzokat mutatta be, amelyeket ő márciusban Packhnak visszaküldött. Ezért azt javasolta, hogy ha Packh mégis megbízást kapna a tervezésre, akkor kötelezzék őt arra, hogy a készítendő tervvel együtt a néki visszaküldött és az igazgatóság pecsétjével megjelölt három rajzot is mutassa be.

E vélemény ellenére a kamara a július 10-én kelt rendeletével megengedte, hogy Packh tervet és költség- vetést készítsen és ebben a munkájában az építési hivatal személyzetének segítségét is igénybe vegye, anélkül azonban, hogy ezáltal akadályozná Hüppmannt saját tervének elkészítésében. Egyúttal arra kötelezte Packhot, hogy a készítendő tervvel együtt az igazgatóság pecsétjével megjelölt rajzokat is mutassa be és mindaddig, amíg a király nem dönt a terv elfogadása felől, 14 naponként jelentést tegyen, de nem az építési igazgatósághoz, hanem közvetlenül a kamarához.

A nyár folyamán Hüppmann elkészítette tervét és a költségvetést, amelyek — Packh márciusi javaslatával egyezően — szintén nem foglalkoztak a templom belső díszítésével és berendezésével, sem az érseki palotával. Hüppmann tervét szeptember x-én terjesztette Rauch- müller a kamara elé. Magát a 12 lapból álló tervet nem sikerült megtalálnunk[66J, de a hozzá tartozó jelentésből tudjuk, hogy Hüppmann általában ragaszkodott Kühnelnek „római stílusban'’ készített tervéhez, csak néhány részben tért el attól. így a kupola dobját, valamint süvegét is magasabbra vette annyira, hogy a laterna nélkül is elérte a Kühnel-féle kupola magasságát laternájá- val együtt. Ehhez járult még az ugyancsak megmagasított laterna a 6 láb átmérőjű gömbbel és a 13 öl magas kereszttel (28. kép). A kupolának ugyanis az épület jellegzetes díszének kell lennie. Viszont elhagyta a Kühnel-féle kupolaterv attikájának ablaksorát, hogy a kupola alatti térség — a római Szt. Péter-bazilikához hasonlóan — csak a kupoladob és a laterna ablakain keresztül kapjon világosságot. Az átjárókat Hüppmann is a torony és a templomtest közé helyezte át és a tornyok magassága is megegyezik a Packh által javasolt magassággal. Az előcsarnokot a Kühnel által tervezett módon kívánta megépíteni, a szárnyépületekről azonban elhagyta az oszlopokat. A költségvetés végösszege 1 074 335 ezüstforintra rúg, a munka időtartamát pedig 8—25 évre teszi attól függően, hogy a kamara évenként mekkora összeget bocsát rendelkezésre az építkezés céljára.

29. Packhnak 1832. októberi terve a bazilika építésének befejezésére — Főhomlokzat

18