Ősi magyar népszokások, dalok és táncok bemutatója a MOVE szigeti sporttelepén. Műsor 1939. augusztus 15-én (1939)
13 A néptáncokról. A népi bemutató-csoportok táncaiból egy-kettőnek ismertetjük a lényegét. A magyar nép tánca mindenek előtt egyenes testtartású s egyenes vonalakban mozgó, könnyed tánc, amelyben a testmozgás két irányú : vízszintes és függőleges. A vízszintes mozgás lassú, hullámzó lépésekben, a függőleges pedig feszes, gyors ugrásban jelentkezik. A test mindkettőben köny- nyen lebeg a földön, mivel a talp mindig hullámosán érinti a földet. Előfordul a táncokban a dobbantás, sőt a dobogás is, de csak időközönként, mint ékítmény. A magyar néptánc természetes, amely a zene ritmusára különböző mozdulatokat végez, hol gyors, hol lassú. A magyar táncban a testmozgás sohse csap ki a természetes emberi határokból. A magyar tánc természetességéhez hozzátartozik az is, hogy mozgása az öröm nagyobbodásával harmonikusan mindig fokozatosan gyorsul. Hajnaltüze tánc. A legények és leányok járják ezt az érdekes táncot a lakodalmas házaknál hajnalban. Reggel 6 óra felé, ha nem fúj a szél, tüzet élesztenek az utcán s e tüzet muzsikaszó mellett kiabálva, üvöltve, ordítozva körültáncolják, átugrálják, közben a tüzesedő fákat rugdossák. A tűz minél nagyobb lánggal ég, annál tüzesebb lesz a menyasszony. Verbunkos. A verbunkos táncot (néhol körtánc néven ismeretes) főként búcsúkor a templom
