Mütörténeti kalauz Sz. István király Esztergomvári kápolnájában (1874)

8

kezességül szolgált a restauratióval megbízott műépítésznek, ns. Lippert József lovagnak neve, ki nem csak maga a román és gót építészet elveinek alapos ismerője, s már számos emlékszem egyházi épület jelesen sikerült restauratiójának a művezetője volt, hanem ki valóságos müiskolát alkotott magának jeles művészekből, kikre bár mi nehéz mü-technikai kivitelt a siker egész bizonyosságával bizni lehet.

Tekintsük meg közelebbről sz. Istvánnak már most restaurait kápolnáját. A vár déli foka előtt várudvar terül el, a melynek bástya keritése s az abba foglalt őrtorony kijavítva van. Ezen udvarról tölgyíaajtó nyílik a fellegvár eatacombaszerü folyosójára, mely lőrés- alaku ablakocskákkal félig megvilágítva van, s melynek oldal-meg ivfalazata nagynégyszégü köveket tüntet föl. Tizenhét lépcsőn felmenvén s a folyosó végén levő ajtón benyitván, szemeink káprázni kezdenek, és mi azt hisszük, hogy előttünk a tiszta aranytól s drága kövektől fénylő azon mennyei uj Jeruszalem áll, melyet sz. János a titkos jelenések 21-ik könyvében oly magasztosan ecsetel. Ha feltekintünk, amozaikszerüen felrakott aranyos koczkáktól ragyogó boltsüvegeket látjuk, melyek mindegyikében szépen kanyarodó, s változó színben pompázó stylisalt virágok között hat szárnyú, alfresco festett seraph lebeg. A kápolna oldalfalait, kivéve az ablakok által áttört nyugotit, vas sodronyokon függő , s ízletesen mustrázott, gazdagon aranyozott, festett zöld szőnyegek boritják el. Ezek fölött a keresztboltozat által képzett félköriv-mezőkön sz. István életére vonatkozó, csillagos kék alapra festett hat történeti fresco kép vonza magára a néző figyelmét. A sekrestye ajtója fölötti ivmezőn Saroltának, sz. István Király anyjának éjeli látványa ábrázoltatik. Fejedelmi mennyeze- tes ágyon, melynek előfüggönyei félretolva vannak, nyugszik Sarolta. Az ágy előtt, fényes mandorlától körülvéve, áll sz. István első vértanú, s sárga keresztekkel mustrázott vörös dolinában, balkezében pálmaágat