Mütörténeti kalauz Sz. István király Esztergomvári kápolnájában (1874)

9

tartva; fölötte a felirat: S. Stephanus. Proto martyr. Hogy sz. István Saroltának megjelenvén, annak fia. születését s nevét megjósolta, ezt nem csak sz. István király XII. századi nagyobb lengedája s Hartvic, hanem IV. László király is 1272-i iratában bizonyítja, mondván: „Ubi (i. e. in Ecclesia S. Stephani Protomartyris) beatissimus rex Stephanus sanctum nőmén suum proprium et nativitatis suae pronunciacionem per os S. Stephani prothomartiris, omnipotentis veri Dei nuncii recepit.“ Miért is e kép alatt stylszerü bötükkel a következő magyarázó irat olvasható : „S. Stephanus, Proto- martyr. Nasciturum. Praenunciat.“ Az éjszaki odalon, az oltár fölötti ivmezőn levő kép sz. István keresztségét tünteti föl. A háttérben álló oltár előtti keresztelő medenczére összekulcsolt kezekkel és térdelve hajol a fehér albába öltözött, s mintegy 18 éves, fejedelmi ca- techumenus, István; sz. Adalbert középkori diszpalást- ban, baljában püspöki pásztorbotot tart, jobbjával pedig csigából önti a keresztelő vizet sz. István fejére. Sz. Adalbertnek két diacon a sz. olajokkal, s égő gyertyát tartó pap segédkezik; sz. István mögött pedig mint keresztapa áll az Apukából bevándorlóit s. severinoi gróf, Deodatus; a harczi bárdot s paizst tartó magyar lovag pedig térdel. Ezen Deodatus grófról ősi magyar krónikánk imigy szól: „Intravit ergo primo Deodatus de Comitibus s. Severini de Apuba, qui fundator ex- stitit monasterii de Tata et parator. Iste etiam cum s. Adalberto Pragensi Episcopo s. Regem Stephanum bap- tisavit, cuius quidem monasterii nőmén pro eo Tata ap- pellatur, qnia cum B. Rex Stephanus ipsius nőmén ob reverentiam non exprimeret, séd eum Tata appellaret, abolitum est nőmén Deodati, séd Tata exstitit vocatus, unde etiam ipsius monsterium taliter est vocatum.“ A kép irata mondja: s. Adalbertus. Eppus. Adolescen- tem. Baptisat.

Tekintsük most meg a kápolna keleti oldalának ivmezein levő történeti falképeket. Az elsőnek tartalmát