Mütörténeti kalauz Sz. István király Esztergomvári kápolnájában (1874)

12

Et. Ornavit MDCCCLXXIV. Joannes Card. Simor. AEppus.

Minthogy a két ablak a nyugatra néző bástya vastag falaiba van törve, azok nevezetes mélységű fülkéket képeznek, melyeknek lapos félkörivü boltozatát magyar sz. Erzsébetnek és sz. Margitnak körbe foglalt s arany alapra festett képei ékesítik. Amaz vörös tunikában és kék köpenyben, meg a legendaris rózsákkal állittatik elő; emez pedig a domokosreudű apá- czák öltönye fölé vetett, s aranyos csillagokkal mustrázott vörös köpenyben, jobbjában keresztet, baljában koronát tartva. Körbe foglalt névirataik : S. Eli- sabetha. S. Margaretha. A történeti falképeket, meg az ornamentalis részleteket Jobszt Károly és Fe- rencz urak festették, ugyanazok, kik Bécs több templomának festészeti felékesítése által európai hírnevet szerzettek maguknak, nálunk pedig a pozsonyi társas templom szentélyének, s a Sz, István-társulat számára ugyancsak sz. István képének jeles festése által szinte a legjobb oldalról ismeretesek. Jobszt testvérektől hírnevük után, sokat vártunk, de e kápolnának általuk- al-fresco eszközlött festészeti ékítményeit látva, meg- valljuk, hogy várakozásunkat, de önmagukat is fölülmúlták. Nem akarván részletekbe bocsátkozni, általában s tekintettel kápolnánk jellemére, annyit mondhatunk, hogy Jobszt testvérek e kápolna festészeti müveiben újra bebizonyították, hogy ők a byzánti-román polychrom festészet elveinek alapos ismerői és azoknak a gyakorlati kivitelben nagy tehetségű mesterei ; mondhatjuk, hogy a kápolna faltereinek, az oszlopoknak, ka- piteleknek, hevedereknek, a bolt süvegeknek kifestésében következetesen körösztülvitetett a monumentális fesztészet azon elve,hogy a művész a szinadásban szorosan alkalmazza magát az adott plasticus építészeti idomokhoz, s művészetének feladatául tartsa, az archi- tectonicus részletek hatását emelni, nem pedig, mi fájdalom napjainkban gyakran történik, azt megsemmisi-