Gábris József: Mozaikok az esztergomi nevelőképzés történetéből - Esztergomi Tanítóképző Főiskola Kiskönyvtár 9. (1988

71

és csoportosan) más gyermek- sőt felnőtt egészségügyi, szociális intézményeket is.

1939-40-ben "a második osztály növendékei test- és egészségtani megfigyeléseket végeztek előre megadott szempontok szerint a vízivárosi zárdái kisdedővőban és elemi népiskolában, a tanltőnőképző gyakorlójának I-VIII. osztályaiban. Meglátogatták továbbá a helybéli csecsemővédő intézményt, a szenttamási napköziotthont, az aggokházát, a tüdőgondozót, a budapesti Állami Siketnéma Intézetet és a közeli falvak elemi iskoláit. Megfigyeléseikről naplót vezettek és minden megfigyelési egység lezárását 1-2 órás megbeszélés követett." 1940/41-ben a II. és III. osztály tanulói heti 1-1 órában látogatták és tanulmányozták az óvoda-, elemi- és a polgári iskola nevelő- és oktató munkáját. Megfigyelési szempontjaik voltak:- a gondozott és gondozatlan gyermek- a gyermek tisztaság- és rendszeretete- jő és rossz szokásaik- a jól és rosszul táplált gyermek- a hiányos táplálkozás hatása a testi és szellemi fejlődésre .- csont- és idegrendszer állapota- a fogak és érzékszervek állapota- viselkedés, mozgás.

A gyermek megismerését nemcsak az elemi iskolában kezdték, hanem már az óvodában, amely arra enged következtetni, hogy felismerték a két gyermekintézmény-típus közti átmenet gondjait, amelyek nagyban kiküszöbölhetők azzal, ha a nevelő ismeri az óvodáskorú gyermek gondolatvilágát is. A fenti megfigyelési szempontok viszont a kor szociális problémáira engednek következtetni.

Az 1941/42. tanévről készült évkönyv szerint:

"A IV-V. éves növendékek rendszeres gyermektanulmányi megfigyeléseket végeztek a gyakorló iskolában egyenkint és csopor-