Gábris József: Mozaikok az esztergomi nevelőképzés történetéből - Esztergomi Tanítóképző Főiskola Kiskönyvtár 9. (1988

57 dékgyűjtéssel foglalkoznak, a szövetkezeti gondolatot kezdik terjeszteni. A különféle tevékenység révén szerzett pénzt kö­zösen kezelték és használták fel. "Játékok festése és lakkozása kedvelt és jól fizetett mun­kaalkalmat nyújtott kaptártársainknak. E mellett tanítással, női kézimunkával, levelezőlap festéssel és rajzolásával, ipar- művészettel és háztartási munkával kerestek növendékeink. Erre az időszakra az önképzőkör is továbbfejlődött, mert már irodalmi, történelmi, művészeti, szociális, pedagógiai és fotó szakosztállyal rendelkezik. 1941/42-ben "a pedagógiai szakosztály havonként tartott értekezletet, amelynek ebben az évben egészen gyakorlati jellege volt; pedagógiai folyóiratok cikkeinek tanulmányozása és megtárgyalása, gyermektanulmányi vizsgálatok eredményeinek feldolgozása és a vizsgálat nyomán felvetődött problémák, élmények megbeszélése. A módszer rész­ben szabadelőadás, részben beszélgetés vagy felolvasás volt, a pedagógiai gondolkodás elmélyítése, a nevelési és módszer­tani ismeretek gazdagítása céljából." - olvashatjuk az év­könyvben . A szellemiek gyarapítása mellett nagy gondot fordított az iskola a tanulók testi fejlődésére, egészségére is. Ennek ér­dekében ügyeltek az internátusbán és az iskolában a környezet tisztaságára, a tisztálkodásra, az udvari sétára, az általános műveltséget is gyarapító kirándulásokra, a testnevelési órák rendszeres megtartására. Már 1925. május 28-án "egyházhatósá­gi engedéllyel" zártkörű tornavizsgát is tartottak az intézet udvarán. A szervezett, nyilvános sportélet, versenyek kiala­kításától azonban bizonyos "erkölcsi" megfontolásokból távol tartották a növendékeket. A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter utasítására - mely csak az állami iskolákra vonatkozott -, sorra alakulnak a középiskolai sportkörök, de az egyházi isko­lákban ez ellenállásba ütközött, így az esztergomi nőképzőben is. Ezt bizonyítja az igazgatónak a főegyházmegyei hatósághoz 1925. február 7-én intézett jelentése is. Ebben bejelenti, hogy a sportkör a nőképzőben nem alakult meg, mert az egyházi főhatóságtól eddig ilyen irányú rendelkezés nem érkezett.

Next

/
Thumbnails
Contents