Zolnay László: Martsa Alajos munkássága - Fotóművészeti kiskönyvtár (1977)

portréja. Ez a fényképezés hagyományainak, a mesterség addigi eredményeinek birtokbavételét jelzi.

Részben első műhelymesterének, a Makón és Nizzában egyaránt fényképező Uy Kálmánnak a hatása alatt, részben a szegedi Bedőné-féle műterem környezetében ismeri meg a legmodernebb amerikai és francia fotóirányzatokat, Man Ray nonfiguratív fotóit, Moholy-Nagy fotógramjait.

Ma, hogy lassan már történeti távlattal rendelkezünk, nyilvánvaló, mennyire nagy jelentősége volt Marcel Duchamp és Man Ray kezdeményezésének.

A húszas évek végén megismert amerikai és francia fotóművészi törekvések alkotó módon máig hatnak Martsára, életre bátorítják szunnyadó kísérletező kedvét. Felkelti érdeklődését a konstruktivista, kubista képalkotás egyetlen akkori hazai piaca, felvevője: a reklámfotó.

Szegeden már bontakozott Martsának az a két fotóműfaja, amely meghatározta későbbi fejlődését. Sajnos, ennek az időszaknak a képei a háború alatt túlnyomórészt elpusztultak. De más egyéniség- és szemléletformáló hatás is érte Szegeden a fiatal fotóművészt. Itt találkozott először a kommunizmus eszméivel, a munkásmozgalommal. A mozgalom — az ahhoz való aktív hűség — ettől kezdve meghatározó, sorsalakító szerepet töltött be életében. A világgazdasági válság idején, 1933-ban visszatelepült Esztergomba, s műhelyt nyitott. Ám amikor arról kapott hírt, hogy egy Tuniszban élő magyar fényképész segédet keres, itt hagyott csapot,papot,és 1935 tavaszán Afrikába utazott. Két évet töltött a tuniszi Sousse-ban. Útjai során végigjárta Itáliát is, fényképezte városait és műemlékeit. S kimeríthetetlen témát talált az afrikai emberek életének drámai erejű fotóábrázolásában.

A hitleri hatalomátvétel, az abesszin háború, a spanyol polgárháború kora volt ez. A második világháború előre vetett árnyékát aligha nézhette valaki jobb helyről, mint a felhősödő-kékegű Mediterraneumból.

8