Prokopp Gyula: Lucas de Schram (1966)
7. Sz. Mária születése (Oltárkép a Maria Trost-i templomban) irányítója volt Schram. Alig készült el az apácák új otthona, máris szűknek bizonyult. 1750-ben 6200 forinton megvásárolták a szomszédos házat48 is és még ebben az évben több mint 300 forint ráfordítással átalakításokat is végeztettek rajta. Ennek során négy helyen faláttöréssel összekapcsolták a két épületet, megnagyobbították a sekrestyét, egy addig konyhául szolgáló helyiséget pedig a kórushoz csatoltak. A rendháztörténet nem említ nevet ezzel a munkával kapcsolatban, de valószínű, hogy ennek az irányitója szintén Schram volt, hiszen a rendhez fűződő kapcsolata nemcsak meg nem szakadt, hanem még szorosabbá vált azáltal, hogy leánya a rend tagja lett. A soproni Orsolya-apácák első otthona ma már nincsen meg. 1861 — 1864. években lebontották a régi épületeket és helyükbe a ma is álló templomot, zárda- és iskola- épületet emelték. A lebontott épületnek sem külsejéről, sem belsejéről nincsen képünk, a templom berendezési tárgyai pedig ismeretlen helyre szétszóródtak, vagy megsemmisültek. Azt azonban tudjuk, hogy a templom a Sz. Kereszt tiszteletére volt szentelve, a főoltár képe azonban — a titulustól eltérően — Sz. Máriát ábrázolta két térdelő és mondatszalagot tartó szent alakjával. Valószínű, hogy Sz. Kereszt-kép is volt a templomban. E képekben, valamint az oltárépítménvben szintén Schram művét sejthetjük. Schramnak egy másik, Sopron-környéki munkájáról is értesülünk az előbb említett levélből. Schram említi ugyanis a levélben, hogy Kohlenhof-ban is dolgozott. Kohlenhof Sopron egykori jobbágy-községének, Kóphá- zának a német neve. Két temploma közül az ún. búcsú- járó-templom Behovsich Pál plébánossága alatt (1738— 1775) épült. Egy 1747. évi végrendelet említést tesz az épülőfélben levő kópházai templomról.49 Az időbeli összeesés alapján bizonyosnak vehetjük, hogy Schram valami módon részt vett a kópházai búcsújáró templom építésében, vagy berendezésében. Egy 1750. évi levelében azt írta Schram, hogy a győri püspökség területén is (,,im Bistum Raab”) dolgozott. Sopron és Kópháza is a győri püspökség területén van, de úgy gondoljuk, hogy Schram az említett levélben az alatt kellett idegenben festőt keresni, majd a kész képet Sopronba szállítani és ott felállítani, akkor lényegesen kevesebb idő maradt a kép megfestésére. Továbbá feltételezhető-e, hogy az a Schram, aki már tíz évvel korábban ismert oltárképfestő volt Bécsben és aki csak néhány évvel ezelőtt festette meg a Maria Trost-i képeket, ebben az esetben csupán közvetítő lett volna? És feltehető-e, hogy éppen abban a városban tette meg ezt, ahol csak néhány évvel azelőtt telepedett meg és így fokozottan kellett vigyáznia a még csak meggyökeresedő- ben lévő hírnevére ? Ahol a város vezetőivel családi és baráti kapcsolatban volt, akik bizonyára csalódva látták volna, hogy egy magát festőnek is valló mester kitér egy festői feladat megoldása elől ? Eddig nem volt ismeretes, hogy Schram a Sz. Jakab- kápolnán kívül más megbízást is kapott Sopronban. A Maria Trost-i pálosokhoz írt egyik leveléből (1749) azonban arról értesülünk, hogy befejezte az apácák zárdájának és templomának az építését, továbbá, hogy leányát az apácák gondjaira bízta.45 Tudjuk, hogy Schram leánya soproni Orsolya-apácáknál nevelkedett, kétségtelen tehát, hogy a soproni Orsolya-zárdáról és templomról van szó a levélben. Az Orsolya-zárda alapítását éveken át tartott tárgyalás előzte meg. 1745-ben végre hozzájárult a városi tanács az apácák letelepedéséhez.46 Az alapító özv. Nigl-né ekkor vásárolta meg Schramnak a soproni belvárosban, a „mészárszékeknél” levő házát a zárda céljára. A vételár 4000 forint és ezenfelül még 100 dukát17 volt. A zárda első lakói 1747. május 15-én érkeztek a győri Orsolya-zárdából Sopronba. Mindenekelőtt az iskolát rendezték be, azután pedig minden igyekezetükkel azon voltak, hogy a szokásos módon elrendezett kolostoruk és templomuk legyen és ez utóbbinál a torony és a kórus se hiányozzék. Ennek a munkának a tervezője és 8. A pozsonyi ferences templom homlokzata 244
