Prokopp Gyula: Lucas de Schram (1966)
6. Szent Joachim gyermekért könyörög (Oltárkép a Maria Trost-i templomban) gálódásról nem tesznek említést, valószínű, hogy Schram fő feladata az oltár helyreállítása, elsősorban az oltárkép elkészítése volt. A városi jegyzőkönyvön kívül semmi más adatot nem ismerünk a Sz. Jdkab-kápolna 1748. évi helyreállítására vonatkozóan. Ez adat alapján Csatkai Endre lehetségesnek tartja, hogy Schram a kép festője, de tartózkodik a határozott állásfoglalástól, mert nem ismeretes Schram- nak más, hiteles képe, amellyel a soproni képet összehasonlíthatná.43 Garas Klára a troppaui múzeum két szignált Maulbertsch-képével való összehasonlítás alapján Maulbertsch fiatalkori művének tartja a Sz. Jakab-képzt, eredetére vonatkozóan pedig azt mondja, hogy azt Schram Bécsből szerezte be.44 Úgy gondoljuk, hogy most — immár ismerve Schram hiteles festményeit — újból meg kellene vizsgálni ennek a képnek az attributióját. A művészettörténeti módszerekkel végzendő vizsgálat eredményétől függetlenül is meg kell azonban állapítanunk, hogy mindeddig nem ismerünk semmi olyan adatot, amely arra utalna, hogy Schram akár Bécsben, akár valahol máshol szerezte be ezt a képet. A városi tanács jegyzőkönyve ugyanis csak annyit mond, hogy Schram elvállalta, a városi tanács pedig reá bízta a kápolna és az oltár helyreállítását. Oltárképről nincs is szó, tehát fel sem merülhetett az a kérdés, hogy Schram maga festi-e a képet, vagy mással fogja megfestetni. Ha pedig azt kell mérlegelnünk, hogy az említett két alternativa közül melyik a valószínűbb, akkor a következőket kell megfontolnunk: Attól kezdve, hogy a városi tanács megbízta Schramot a kápolna helyreállításával, mindössze 16 hét telt el a kápolna használatbavételéig. Ez nem túl hosszú idő a kérdéses kép elkészítésére, de nem is valószínűtlenül rövid, különösen nem annak, akinek már előzetesen is módjában állott tervet, vázlatot készíteni, mint ahogyan ezt Schramnál feltételezhetjük. Viszont ha a 16 heti idő Sopronban azt az oltárképet kapcsolják Schram nevéhez, amely korábban a Sz. Jakab-kápolna oltárán állott, most pedig a soproni Sz. Mihdly-plébánián őriznek. A 225 x 150 cm méretű kép Sz. Jakab apostolt ábrázolja. Az apostol lépcsőn áll és jobbjával a bal kezében tartott könyvre mutatva magyaráz a köriilállóknak. Felül röpdöső angyalok. A kép eredetéről a következőket tudjuk: Primes György soproni plébános újból istentisztelet céljára kívánta használni a Sz. Jakab-kápolnát, amelyet addig hosszú, időn át a katonaság használt lőszerraktárnak. A városi tanács 1748. január 31-én tartott ülésén Primes égj' tervet mutatott be a kápolna helyreállítására, a tanács pedig elhatározta a kápolna helyreállítását. Ekkor még sem Schramnak, sem más mesternek a neve nem fordul elő a jegyzőkönyvben. Legközelebb az 1748. április i-én tartott tanácsban tárgyalták ezt az ügyet és Schramra bízták a kápolna és a benne lévő oltár helyreállítását és a díját 245 forintban állapították meg.40 Az 1748. őszén tartott egyházlátogatás alkalmával Primes azt jelentette, hogy Sz. Jakab napján (július 25) mise és prédikáció van a kápolnában.11 A jelenidőben fogalmazott jelentés kétségkívül azt fejezi ki, hogy 1748. Sz. Jakab napján a kápolna már használatban volt, tehát a helyreállítás már be volt fejezve. — 1886-ban Stomó Ferenc restaurálta a kápolnát és ez alkalommal eltávolította a régi oltárt. Az oltárkép a plébániára került, az oltárnak pedig nyoma veszett. A kápolnának a restaurálás előtti állapotát nem ismerjük, így nem tudjuk, milyen mérvű volt a Schram által végzett, kétségtelenül barokk stílusú helyreállítás.42 Figyelemmel azonban a kápolna kis méreteire és arra, hogy a források nagyobb mérvű megron5. Térdelő angyal a Maria Trost-i főoltárról
