Prokopp Gyula: Lucas de Schram (1966)
j. Az esztergomi főoltár baloldali angyalszobra festette ki, még pedig Scliram kartonja szerint. A szerződés ezt nem mondja, csupán azt kívánja, hogy Scheidt úgy a színezésben, mint minden egyéb tekintetben alkalmazkodjék Schram modorához.3' Scheidt még 1755-ben is dolgozott ezeken a festményeken A hajó három boltmezején (a kupolától kiindulva) a következő jeleneteket örökítette meg: Lipót császár hálát ad Bécs felszabadításáért — Nagy Konstantin győzelme Maxentius felett - Julianus Apostata halála; a kórus felett: Hálaadás a lepan- tói győzelemért. A két oltárkép megfestésére 1736. novemberében kapott Schram megbízást. A 18 x 9 láb (5,68 x 2,84 m)3S méretű képek egyikén Sz. Joachimot kellett megfestenie, amint gyermekért könyörög, a másikon pedig Sz. Mária születését. A honorárium 500 forint, amelyet két éven belül kamatmentesen fizethet a rend, azon túl azonban 5% kamatot fizet. Ezek a képek a 40-es évek közepére készülhettek el. Schram ugyanis 1749-ben már sürgette a díjának hátrálékos részét. E sürgetésre a rend 1750. júliusában küldte el Sopronba a hátrálékos 300 forintot. Az összeg kézhezvételét Schram az 1750 október 17-én Sopronban kelt levelével igazolta. A válasz késedelmének bizonyára az volt az oka, hogy a pénz megérkezésekor Schram távol volt Soprontól és csak az ősz beálltával tért vissza oda valamelyik vidéki munkájáról. A képeken nincs szignatura. A színek erősen megsötétedtek, ez megnehezíti a képek leírását. A Sz. Joachimot ábrázoló kép (6. kép) közepén négy alak látható diagonális elrendezésben. Az alsó, háttal álló férfi kérő mozdulattal fordul a kissé magasabban álló két férfi felé, a baloldalt álló alak pedig a másik három felé tekint. A kép felső részén angyal töri át a felhőt és közeledik a csoport felé. — A Mária születését mutató kép (7. kép) jobb oldalán Sz. Anna ül félprofilban, ölében a gyermek Máriát tartja. Balról Joachim, jobbról egy nőalak hajol feléje. Előtte, a lépcső- zeten egy másik nő ül, csavart testtartással Sz. Anna felé fordulva. Baloldalt a háttérben két alak kapcsolódik a kompozícióhoz, a felső részt pedig heves mozgású, röp- döső angyalok töltik ki; közülök kettő hosszan kígyózó szalagot tart. — A képek kerete sötétre fényezett, kevés aranyozott dísszel, a keret belső szélén pedig keskeny aranyozott szegéllyel. Időrendben Maria Trost után következnek Schramnak magyarországi alkotásai. Ezek közül az első a pozsonyi ferences templom barokk homlokzata. (8. kép) Maga a templom a gótika korából való. Az eredeti homlokzat oromfala a századok folyamán mindinkább előre dőlt, annyira, hogy az 1740-es években már ledőléssel fenyegetett. 1745-ben megbízta a rend Schram-ot a homlokzat átépítésével. Az új homlokzat két alsó szintjét kettős párkány választja el az alig tagolt oromfaltól. A két alsó szint középső részén kettős félpillérrel szegélyezett rizalit ugrik elő, amelyet felül timpanon zár le. A rizalit alsó szintjén van a kapu faragott kőkerettel. A kapupárkány felett falfülke a földgömbön álló Immaculata szépen ívelt alakjával, kétoldalt kicsiny volutákon ülő angyalok. A fülke felett ovális ablak. A homlokzat két oldalsó részének alsó szintjét párhuzamos fugák élénkítik és egy- egy ovális ablak töri át. A középső szintet ismét kettős féípillér szegélyezi, középen egy-egy ívelt keretezésű ablak. — A rendháztörténet csak Schram nevét említi e munkával kapcsolatban, a szobor mesteréről külön nem szól.39 4. A Maria Trosti főoltár jobboldali angyalszobra 242
