Prokopp Gyula: Lucas de Schram (1966)
özvegyének a végrendeletéből tudjuk ugyanis, liogy Franciska nevű testvére egy Dobner-nek volt a felesége.27 Tudjuk azt is, hogy Schram Dobner Sebestyén soproni házát vásárolta meg.28 Dobner Sebestyén a fia volt Dobner Ferdinandnak, Sopron nagyhírű polgármesterének. Néhány évvel utóbb Schram eladta úgy an ezt a házat,29 de a hozzá tartozó földeket megtartotta. Bár új ház vételéről nem tudunk, mégis valószínű, hogy továbbra is Sopron maradt a család otthona. Erre mutat az is, hogy Schram özvegye Sopronban töltötte a több mint két évtizedes özvegységét. A Dobner családon kívül baráti kapcsolat fűzte Schram-ot Sopron más vezető személyeihez is. így tudunk arról, hogy egy alkalommal Sopronnak egyik előkelő polgárával, a polgármesterséget is viselt Petrák Ferenccel együtt készült búcsújárásra Maria Trostba.30 Bizonyára e kapcsolatoknak is volt részük abban, hogy Schram megbízást kapott a Sz. Jákab-kápolna helyre- állítására és a kópházai templomban végzett munkára. Több adat mutatja, hogy Schram rendezett anyagi viszonyok között élt. Ismételten végzett ingyenes munkát, fiát pedig — az általános szokástól eltérően — a saját költségén neveltette a katonai iskolában.31 Emellett még gyűjteni is tudott annyit, hogy özvegyének volt miből megélnie hosszú özvegysége alatt, sőt még végrendelkeznie is volt miről. Úgy látszik tehát, Schramnak nem volt hiánya megbízásokban és így nem csalódott számításában, amikor Magyarországon telepedett le. A barokk kor német művészei közül nem ő az egyetlen, aki a magyar földhöz kötötte életét. A továbbiakban Schram műveit vesszük sorba. Első ismert alkotását Maria Trost temploma őrzi. Ez egyben a legnagyobb szabású valamennyi ismert műve között. Schram készítette itt a főoltárnak és a kupola alatti két mellékoltámak a tervét, a szentély, a kupola és az oldalkápolnák mennyezetfreskóit, valamint a már említett mellékoltárok vászonképeit. A Mária Trost pálos rendi temploma Andreas Stengg32 terve szerint épült 1714—1719 között. A kéttornyú templom főhajóját mindkét oldalon három-három mellékkápolna szegélyezi, a hajót pedig hatalmas kupola kapcsolja a szentélyhez. Az egész templombelsőn uralkodik a főoltár. (2. kép) Ennek középpontjában van a sugárkoszorúval övezett kegyszobor, alatta a szentségház, ennek két oldalán a szentségház fölé magasodó angyalok térdelnek. (5. kép) Mindezek felett van az erősen tagolt párkányzat, amelyet négy csavart oszlop tart, föléje pedig baldachin- szerű zárórész emelkedik. Az oszlopok között hatalmas angyalszobrok tömjénezőttartanak. (4. kép) — Akupola alatti mellékoltárokon simatörzsű oszlopok és félpillérek keretezik a felül megtört ívekkel záródó oltárképeket. Mind a három oltárt Joseph Schokottnig33 szobrász készítette Schram tervei szerint. A főoltárt illetően maga Schokottnig mondja ezt számadásában, a mellékoltárokról pedig Schram emliti az oltárképekre vonatkozó szerződésben, hogy azoknak a tervét már előzőén elkészítette jótevőként, ingyenesen. Mindhárom oltár a barokk oltárépítés legjobb alkotásai közé tartozik és reánk nézve különösen fontosak az esztergomi főoltárral való összefüggésük miatt. A templombelső festészeti díszítéséről 1735. decemberéből van az első adat. Schram ekkor már elvégezte öt mellékkápolna kifestését és ezért egyenként 125 forintot vett fel. 1736. májusában 75 forint előleget kapott a szentély kifestésére, decemberben újból 75 forintot a szentély és 300 forintot a kupola kifestéséért, festékre pedig külön 50 forintot. 1737. júliusában 120 forintot vett fel a kupola további részének és 75 forintot a szentély elülső részének a kifestéséért. Ugyanekkor kötelezte magát arra, hogy új freskót készít azon a két helyen, ahol a fagy tökretette az előző évben készített festményt.34 A szentélyboltozat freskója Sz. Mihályt ábrozolja, a kupolán pedig Máriát, az ég királynőjét látjuk apostolok, evangélisták és egyházatyák társaságában. Az oldalkápolnák freskói a kegyhely történetéből vett jeleneteket ábrázolnak. — 1736. szeptemberében még az ,,új oltár” — valószínűleg a főoltár — aranyozásáért is kapott Schram 60 forintot. Mindezekben 1■ Lucas de Schram aláírása az 1754. május 10-én kelt szerződésen a munkákban a bécsi származású Franz Nach er97 volt a segédje. 1738-ból nincsen adatunk. 1739-ben Nacher egyedül dolgozott, Schram csak meglátogatta őt két alkalommal. Schram további tevékenységének nincsen nyoma. Úgy látszik, a pálosok anyagi ereje kimerült, mert a templomfalak további díszítése abbamaradt. Csak 1752. tavaszán bízták meg Johann Scheidt36 grazi festőt, hogy a templomhajó és a kórus boltozatát freskókkal díszítse. Régebben a templom valamennyi freskóját neki tulajdonították, a Thieme-Becker lexikon azonban már úgy közli, hogy Scheidt csak a templom hajóját 2. A Maria Trost-i templom főoltára 241
