Jelentés … Magyarország selyemtenyésztésének és selyemfonó iparának állapotáról az 1909. évben különös tekintettel Esztergom vármegyére (1909)
15 A szederfalevél bősége nemcsak selyemtenyésztésünk továbbfejlődésére van döntő befolyással, hanem selyemiparunkra nézve is. Mert csakis a szederfalevél bősége mellett jól táplált selyemhernyó fon olyan selymet, mely erejénél és ruganyosságánál fogva versenyképes lehet a világpiacon. Ha azonban szederfaállományunkat nagyobb mértékben nem gyarapítjuk, akkor vagy sokan lesznek azok, kik az éppen most uralkodó nagy drágaság ellenére kénytelenek lemondani a selyemtenyésztés által nyújtott keresetről ; vagy pedig termelnek ugyan gubót, de ezen gubók a selyemhernyók rossz táplálása következtében gyenge, törékeny selymet adnak és ezzel kockáztatjuk selymünk mai jó hírnevét a külföldön. Ezen veszély pedig elkerülhetlen, hiszen tudjuk, hogy Esztergom vármegyében már most is minő áldozatok árán szerzi be a tenyésztők nagy része a szükséges lombot. Ezúttal is nyomatékkai hangsúlyozom, hogy az egyedüli komolyabb munka a selyemtenyésztésnél a szederfalomb beszerzése. És a dolog természetében rejlik, hogy ezen munka annál köny- nyebb, minél közelebbről szerezhető be a levél és annál nehezebb, sőt költségesebb is, minél távolabbról kénytelen hozni a lombot. Franciaországban és Olaszországban úgyszólván az ajtója előtt találja minden tenyésztő a szederfát, vagy pedig ha pénzen veszi a lombot, ezt lakására szállítják. Nálunk talán nincs egyetlen egy község, ahol ilyen kedvező helyzetben volna a tenyésztő és éppen ez erős kerékkötője annak, hogy selyemtenyésztésünk nem fejlődhet gyorsabban. E s z fe r g o m vármegyében szintén vannak községek, ahol sok fáradsággal és sok költséggel egész napi járásra is elmegy a tenyésztő, hogy beszerezze levélszükségletét, mert saját községében nem talál elegendő levelet. így például az ebedi selyemtenyésztők Kesztölcz község határából, 18- kilométerről hozták a lombot. Természetesen jelentékenyen több keresethez jutna a tenyésztő, ha közvetlen saját községében elegendő lombot találna. Elismerem, hogy nemzetgazdasági szempontból még szerény azon eredmény, amelyet eddig felmutathatunk a selyemtenyésztés terén. De viszont merem állítani azt, hogy ezen aránylag csekély sikernek is kiszámithatlan értéke van, amennyiben bizonyságul' szolgál arra, hogy Magyarország úgy égalji, mint gazdasági viszonyainál fogva minden túlzás nélkül, ha nem is alkalmasabb, de annyira alkalmas a selyemtenyésztés és selyemfonóipar meghonosítására, mint Európának bármely vidéke. A szeder- 1 alevél bőségének befolyása selyem- fonó- iparunkra Több kilométer távolságról szerzik be aszükséges szederfa- lombot. Yan-e jövője a selyemtenyésztésnek Magyar- rrszágon ?
