Jelentés … Magyarország selyemtenyésztésének és selyemfonó iparának állapotáról az 1909. évben különös tekintettel Esztergom vármegyére (1909)
16 Szederfa tenyésztés. i ] 1 A kedvező égalji viszonyok mellett bizonyít azon tény, hogy selymünk a világpiacon ismert legjobb selymek közé tartozik, hiszen azért a legmagasabb árakat kínálják. • Gazdasági viszonyaink ugyancsak kedvezők a selyemtermelésre nézve, hiszen éppen ezen körülménynek köszönhetjük, hogy a kezdeményezés minden nehézségei mellett már másfél évtized után százezernél több család foglalkozott ezen kereseti ággal. Hogy tenyésztőink száma nem kétszereződött meg, ez sajnos, a szederfa hiányának tulajdonítható. Ezért érthető, hogy az országos selyemtenyésztési felügyelőség saját részéről minden lehetőt elkövet a szederfatenyész- tés emelésére. így Esztergom vármegyében is eddig ingyenesen 156 liter szederfamagot; 486,320 darab 2—3 éves iskolázandó csemetét és 16,878 drb kiültetésre alkalmas szederfát osztott ki. Ugyancsak a felügyelőség közreműködésével a községek saját faiskolájukból kiültettek 30,868 drb szederfát és ezzel 1880 óta a már régebbi időből létező szederfamennyiséget 47,746 darabbal szaporítottuk. Hogy ennek ellenére a szegény selyemtermelők kénytelenek 18 kilométerre elfáradni a szükséges szederfa- lombért, ennek oka abban rejlik, hogy a kiültetett szederfáknak nagy részé elpusztul a kellő gondozás hiányában. így például 1909. évben is a kiültetett 3,247 darab szederfával szemben elpusztult 95 darab, amint ezt látjuk az V-ik számú táblás kimutatásból. A tönkrement szederfák számát teljes mennyiségben nem mutathatjuk ki, mert valamennyi község nem volt beosztva selyemtenyésztési felügyelőségi kerületbe, miután még nincs elegendő szederfa, hogy azokban is megkezdhetnők a rendszeres selyemtenyésztést. Pedig a szederfaállomány gyarapítása és a kiültetett szeder- iáknak az eddiginél gondosabb ápolása, védelme életkérdés nemcsak arra nézve, hogy selyemtenyésztésünket fenntartsuk mostani fejlettségében, — de a melyben meg nem maradhat, — hanem életkérdés arra nézve is, hogy selyemtenyésztésünket és selyemiparunkat annyira fejlesszük, hogy az minden múlandó idegen támogatás nélkül megállhasson saját erejéből. Működésem első napjától fogva hangoztatom, hogy ha selyemtenyésztésünk és selyemiparunk terén sikerült elérni némi eredményt, úgy ezt a földmivelésügyi kormány után első sorban köszönhetem a vármegyék hatóságainak, kik hazafias jóindulattal voltak kegyesek engemet támogatni.
