Jelentés … Esztergom vármegye selyemtenyésztésnek állapotáról az 1903. évben (1903)
26 útját annak, hogy selyemtenyésztésünk maholnap felszabadulva az állam gyámkodása alól, saját lábán is megélhet. Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha mentői több fonodát létesítünk, mely fonodák hivatva lennének góczpontját képezni a selyemtenyésztésnek egyes vidékeken. A fonodák bérlői pedig az állam közvetítése nélkül fogják beváltani a gubót a selyemtenyésztőktől. Nagyméltóságod bölcs kormányzása alatt építettük a pán- csóvái, tolnai, győri és a komáromi fonodát. Az újvidéki fonodát pedig teljesen újból rendeztük be. Ugyancsak Nagyméltóságod kormányzása alatt épültek gubó- raktárak: 7.-Rubinban, Szabadkán, B.- Csabán, Győrben, O-Verbá- szon és 1 itelen. A most említett fonodákban összesen 1675 munkásnő 1.774,278 korona keresethez jutott; a raktárakban pedig ideiglenesen alkalmazott átlag 1200 munkásnőnek összesen 514,355 koronát fizettünk ki az utóbbi 8 év alatt. Ezek azon számadatok Kegyelmes Uram, amelyek nem szorulnak közelebbi magyarázatra, de a melyeket a következő szempontból kell megbirálni. Amidőn Nagyméltóságod 1895-ben átvette a földmivelésügyi minisztérium vezetését, akkor volt legsúlyosabb a válság, mely külömben az egész században a világ selyemiparára nehezedett. Erre nézve csak egy példát kívánok felhozni. Az intézet 1896-ban április hónapban 5,000 kilogramm selyemgubót adott el külföldre, kilóját 5 frankért. Ugyanazt év junius havában már csak 2-25 frankot kaptunk egy kilogramm gubóért. Minden laikus meg tudja érteni, hogy ezen nagy árcsökkenés milyen sulylyal nehezedett fiatal selyemiparunkra, mely önönmagát tartja fenn és egész vagyona 1V2 millió kilogramm gubóból állott. Természetes, hogy ilyen viszonyok között csakhamar találkoztak az országban, a kik kételkedtek az ügy életrevalóságában és az eddigi vezetés helyességében.
