Jelentés … Esztergom vármegye selyemtenyésztésnek állapotáról az 1903. évben (1903)
27 Azonban éppen Nagyméltóságod volt az, kinek bizalma úgy az ügy, mint ennek vezetése iránt soha nem ingadozott és a most elért eredményt is eme törhetlen bizalmának köszönhetjük. Az ügy szerencsésen átélte a válságot, még pedig az állam károsodása nélkül és nincs is szakember, a ki meggyőződve nem volna a felől, hogy a selyemtenyésztési felügyelőség képes előlegnek tekinteni az államtól nyert javadalmazást és ezt vissza is téríteni a kincstárnak, anélkül, hogy a selyemtenyésztés érdekeit bármely irányban közelebbről érintené és eltekintene bármely intézkedéstől, mely annak tovább fejlesztésére indokolt és szükséges. Hogy ennyire fejlődött az ügy, újból hangsúlyozom, hogy ez Nagyméltóságod bölcs vezetésének köszönhető, mert egyrészt az intézménnyel szemben nem ragaszkodott mereven a nehézkes bürokratikus formákhoz, a melyek rendesen korlátozzák a szabadabb eljárást és megbénítják a tevékenységet. Másrészt pedig a válságos időben nem csökkent Nagyméltóságodnak bizalma az ügy iránt. Egy másik szempont, a melyből a fenti számadatokat el kell birálrunk, az, hogy a selyemtenyésztés terén elért összes eredmény egyedül és kizárólag azon kis embernek jut, a kit ismer Nagyméltóságod, — de a ki viszont ismeri Nagyméltóságodat is. Nem zárhatom ezen igénytelen soraimat anélkül, hogy az országos selyemtenyésztési felügyelőségről és ennek tagjairól néhány szóval meg ne emlékezzem. Mi, Kegyelmes Uram, nem voltunk egy bizonyos hivatásban felnőtt egyének. Bennünket a sors különféle élethivatásból hozott össze az országos selyemtenyésztési felügyelőség keretében. Az, a mit felajánlhattunk a közügynek, az nem volt egyéb, mint tiszta szándék és erős akarat. Tudjuk, hogy ez nem kevés. De tudjuk azt is, hogy ez egyedül nem elég a közügy érdekében konkrét és reális eredmények elérésére. Árra, hogy a közügy szolgálatában helyesen oldjuk meg azt a nagy feladatot, mely ránk hárul, lévén a mi feladatunk megteremteni az országnak egy jövedelmező kereseti és iparágat, a melynek jelentőségét még ma is kevesen ismerik, valóban oly lankadatlan és következetes támogatásra volt szükségünk, mint a milyent szerencsénk volt Nagyméltóságod és a vezetése alatt álló mi-