Jelentés Esztergom szab. kir. város 1923. évi közállapotáról (1924)

— ’4 —

kor az ország közepén fekvő város határszéli város lett, elvesztvén mindazokat a gazdasági forrásokat, amelyek neki kulturális, ipari és kereskedelmi jelentőséget biztosítottak. A túlsó, termő, gazdaságilag erős vidéknek elvesztésével kikapcsolódott az általános kereskedelmi forgalomból és eddigi virágzó ipara és kereskedelme a túlsó vidék megszállásával és elszakitásával elvesztette azokat az éltető, tápláló forrásokat, melyek itt polgári jólétet és boldogulást teremtettek. A városnak legtöbb iparos és kereskedő családja, ipari és kereskedelmi vállalatai nehéz megpróbáltatásnak és megrázkódtatásnak lettek kitéve.

A trianoni békeszerződés által teremtett helyzet a város egész gazdasági életét új feladatok elé állította. Esztergom városában is megszakadt a múlt, romba döntetett eddigi gazdasági szerkezete és azt mondhatnám, hogy semmiből kellett megindulni a teremtő és alkotó munkának. Uj elhelyezkedésre, uj gazdasági erőkifejtésre és berendez- keaésre kellett gondolni és keresni kellett azt az alapot, amely beleilleszthető a múltba és amelyből megindulhat áldozatkész, tetlrekész munkával a jövendő. ,

Esztergom városának történelmi múltja a kereszténységnek felvétele, az apostoli magyar királyságnak intézménye és az ezekből fakadó kulturális erő maga jelölte meg az utat, amelyen megindulnunk kell. Minden erőkifejtéssel, minden áldozatkészséggel, minden munka- teljesitmóonyel arra törekedni, hogy a békének összes kultúrintézményei ne csak megtartassanak és fej lesz tessenek, hanem azok újakkal ki is egészittes- senek.

Ezt a törekvést siker koronázta. A hivatalos város helyzetét megkönnyítette az a körülmény, hogy maga a város közönsége is átérezte és átértette annak szükségességét, hogy a háború előtt teremtett kultúrintézmények minden áldozattal nemcsak fenntartandók, hanem azokat lehetőleg bővíteni és szaporítani várospolitikai feladat is.

A létszámcsökkentésről szóló 1922. évi VI. t. c. a nagy áldozatokkal létesített reáliskolánk fennállását veszi lyeztette. A vallás és közoktatásügy kormány e törvény rendelkezéseinek kaj csán azzal a tervvel foglalkozott, hog reáliskolánkat beszünteti.

Ennek megakadályozása céljából mii dent elkövettünk. Memorandummal fői dúltunk a Bíbornok Hercegprímás í Ő Eminenciájához, aki székvárosa irán szeretetből, legnagyobb készséggel vá lalkozott a vallás és közoktatásügy minisztériumnál való közbenjárásra, ah< teljes erejével sikra is szállt annak a elvnek diadaláért, hogy Esztergom vs ros kultúrintézményei nem kissebbíl lietők, nem csorbíthatók. Magas közber járásának eredményeként a városi reá iskolának fennmaradása biztosítva vai A reáliskola tanári testületé a kt vetkezőkből áll: 1 igazgató, 11 rende tanár, 1 rendes hittanár, 1 rendes torns tanár, 1 helyettes tanár, 2 óraadó tanái 1 gyakorló tanárjelölt, üresedésben a frar cia ny. tanári szék. A tanulók létszáma I. osztály 61. II. oszt. 66, III. oszt. 3Í LV. oszt.41, V. oszt. 17, VI. oszt. 16, VI] oszt. 14, VIII. oszt. 6, összesen 26C Ezek közül vidékről bejár 69.

Az iskola fegyelmi, tanulmányi ered menye a felettes hatóság részéről kü lönös elismerésben részesül. Büszkéi lehetünk ezen városi intézetünkre, mel; tanárainak ügybuzgósága, kötelesség tudása és hazaszeretete folytán, az elsői közé tartozik s híre, neve van a köz oktatásügyi kormányzatnál.

Tanári kara az iskolában végzett ne héz és gondos munkán kívül kint i városban is értékes kulturális munká végez, melyet többi között a szabad egyetem mindnyájunk örömére és épü lésére eredményesen és áldásosán hirdet

A város közönségének megkü önböz tetett gondját képezi a reáliskola el he lyezésének kérdése. E tárgyban a lakás építési törvénnyel kapcsolatban külöi felterjesztése van a városnak a m. kir munka és népjóléti miniszter úrnál s i város nemzetgyűlési képviselőjének utjái biztatást is kaptuuk, hogy a fenti törvény kapcsán meglesz a lehetősége az iskoh újjáépítésének.

De nemcsak a létezőt sikerült meg menteni, hanem olyan alkotásokkal gya-