Javaslat Esztergom sz. kir. rendezett tanácsú város bel- és külgazdaságának emeléséről (1897)
í már származásuk- és éghajlati viszonyainknál fogva is — minden kétséget kizárólag jobban biztosítottabbak. Tartásukra nézve megjegyezzük, — s itt minden consequentiát kizártnak tartunk — hogy azoknak tartásba való kiadása (magánvállalkozó kezei alá) mellőzendő lenne azon okból, mert a város a saját állatait saját közegeivel gondoztatni, felügyeltetni s egyúttal saját termesztményeiből elláttatni köteles és azok karbantartása felelősséggel jár (semmi esetre sem véljük meghagyhatónak azon szokást, hogy a tartásba adott állatokat a gondozó változtassa adja- és vegye tetszése szerint; ezeket vegye mindig a város) ; mivel továbbá az illető vállalkozó soh’sem ment attól, hogy eljárása hívatlanoknál bírálat tárgyát ne képezze. Már pedig ez sem a városra, sem pedig magára a vállalkozóra kellemes dolog nem lehet; azért a tenyészkanoka városi majorban volnának gondozandók és ellátandók. Ezeknek takarmányozása szintén fontos dolog, amennyiben csak erőben tartott apaállatok után származhatnak ép- és használható egyedek. Elhelyezésükre a major volna legalkalmasabb, hol is megfelelő istálló volna építendő. Az építésnél a rekeszrendszer alkalmazandó, áteresztő hullással, a mely egyúttal könnyen tisztítható is, és egyben az ól előtt egy fürdő hely czemenhabarcsba rakott alap- és oldalfalazattal, a melyből a víz leereszthető lenne. 19 A lótenyésztés. A lótenyésztésről nemcsak városunkban, de megyénkben sem mondhatunk sokat; mert az ehhez megkivántató természetes tényezők hiányoznak. Mindazonáltal — tekintve a közelmúltat — városunk, mint erkölcsi testület, belgazdálkodásában a lótenyésztésnek bizonyos határok között való beállítását fontos körülmények támogatják. Valami egy évtizeddel ezelőtt a város lovakat is tenyésztett és a saját lószükségletét maga nevelte. Ezekből ma még mindig van két használható állat, amely mellől már egész lógenerácio pusztult el ! — Mi ennek a magyarázata ? — Az, hogy a saját nevelésű állat mindig kitartóbb mint az, amely külömböző viszonyokban nevelkedve, számtalanszor gazdát cserélve a vásáron jut, mint hasznavehetlen, tulajdonunkba. De ezt nem tekintve, abban sem lehetünk bizonyosak, vájjon a vásárolt állat bir-e s ha igen mily vérbeli tulajdonokkal. Míg ha a város egy-két jóvérű kanczát beszerez s azt továbbtenyész- tésre használja, úgy lóállományának jóságát és használhatóságát is biztosítja. A fedeztetés akadályokba nem ütközik, mivel megyénkben állami fedeztetési állomás van s az ott tartott apaállatok megbízhatók. Sokan itt azon ellenvetést tennék, hogy a csikótartás, tehát a lónevelés akadályokba ütközik, amennyiben arra hely nincsen s a régebb időkben is kárral járt, mivel a fiatal állatok nagyrésze mire felnőtt, el is nyomo2*
