Hell József Károly Bányagépészeti és Bányavillamossági Szakközépiskola jubileumi évkönyve 1950-1975 (1975)

- 8 tároló tóból. A gép teljesitménye 24 órára 264 köbméter viz volt, melyet 215,3 m magasságra emelt. Ebből a gépből Selmecbánya környékén többet is építettek, majd Svédországban és Bajorországban is használni kezdték őket "selmeci szivattyú" néven.

Hell Máté Kornél közönséges "hevér"-ből /bányamunkás/ küzdötte fel mpgát a környék matematikailag is legjobban képzett technikusává. Ezt a tehetséget és szorgalmat 23 gyermeke közül többen is örökölték. Egyik gyermeke, Hell Ignác Kornél 18 nyelvet beszélt, - legkisebb fia, Miksa, európai hirü csillagász lett.

Apja nyomdokaiba József Károly nevű gyermeke lépett, a- ki az álatlános iskolák elvégzése után apja és Mikovényi Sámuel kiváló bányamérnök /1735-től a bányatisztképző iskola első tanára/ hatására már 16 éves korában viz- emelő gépeket szerkeszt. 19 évesen találja fel azt a gépet, amelyet 1738-ban Hegybányán a Siglisberg aknában üzembe is helyeznek, az úgynevezett "szekrényes vizemelő- gépet". Teljesítménye 24 órára 328 köbméter volt. Ez a gépe csak négy évig működött, - ugyanis saját újabb korszakalkotó találmánya szorította ki jobb teljesítményével és világviszonylatban is elsőnek alkalmazott hidraulikus szivattyújával. Ezt a gépet később Európaszerte "Hellische Maschine"-nek, /Hell-féle gépneV nevezték.

Ehhez a géphez nem kellett már vizikerék, és jóval kevesebb esővízzel /a bánya szintje fölött létesített tó/ hatalmas erőt tudott kifejteni elmés vezérmü segítségével. A fel- le mozgó dugattyú /lökettér 2 m/ nyitotta és zárta a meghajtó viz hozzáfolyását, mely a dugattyú alá folyva felemelte azt.

Az 1749-ben Lipót-aknán felszerelt gépe 212 m magasságra nyomta fel a vizet, - 24 órai teljesitménye 575,5 köbméter volt. Ezt a csupa fémalkatrészből készült