Hell József Károly Bányagépészeti és Bányavillamossági Szakközépiskola jubileumi évkönyve 1950-1975 (1975)

- 9 gépét sorozatban kezdték el gyártani, - 1768-ban mór 11 darab működött Selmecbánya környékén.

Uj gépének nagy sikere sem hagyta nyugodni. 1753. március 13-án üzembe helyezte az Amália-aknában a "Luft- maschine Machina-pneumatica"-nak nevezett vizemelő berendezését, melyet eső viz helyett a bárhol előállítható süritett levegővel működtetett. A süritett levegő előállítása is eleinte üzemviz segítségével történt, s a süritett levegőt két ember csapok segítségével az alsó munkahengerbe irányította, illetve kiengedte onnan. A munkahenger nyomta felszínre az összegyűlt bányavizet, napi 564 köbmétert. Itt mór nem a teljesítménynövelés volt a fő cél, hanem a kis helyszükséglet, olcsó üzemeltetés /nem kellett bőrtömités/, és nem utolsó sorban az, hogy a vágatok hajláaait követni lehetett a csövekkel.

'Eddig csak függőlegesen lehetett a szivattyúzást megoldani./

Végül vizemelő gépet szerelt fel, amely gőzgép segítségével működött /1758. Feuer-Maschine/. Ez nem önálló találmány volt, mert már 1722-ben a kontinensen először az angol Isaac Pallér felszerelt Selmecbányán egy gőzgépet, de Hell József Károly érdeme, hogy felismerte előnyeit, és ő is szerkesztett ilyent.

A vizemelő gépek mellett érczúzó gépet is szerkesztett,- majd a bányászat egy másik nagy problémáját is megoldotta szellőztető gépével /igy nem kellett külön légaknákat épiteni/.

A friss levegőt 1000 öl, sőt annál nagyobb távolságra tudta befújni s ugyanakkor a fáradt, elhasznált levegőt kihúzni.

Feljegyzik hadi találmányát is, az 1744-ben készített lövőgépét, amelynek 240 csöve volt, s két ember egy óra alatt 1600 lövést adhatott le általa. Légnyomásos