Németh Antal: Esztergommegye tanügyi állapota az 1872/3 iskolaévben (1873)
17 IX. Lássuk azon helyeket, ahol a 6—12 évesek közöl legtöbb nem járó volt, még pedig IO-en felül. Bajna 26, Csév 15, Dorogh 12, Esztergom sz. k. vr. 109, Szt. Györgymezö 61, Szt. Tamás 47, Kéménd 30, Kesztölcz 16, Köbölkút 19, Libád 15, N. Ölved 37, Párkány 15, N. Sáp h. h. 17, N. Sáp r. k. 18, Sárkány 17, Szölgyén 111, Táth 16. X. Hol nem volt ismétlő iskola? Ismétlő iskola nem volt e kővetkező községekben: Bajna, Bá- torkesz, Csév, Csolnok, Dágh, Dorogh, Dömös r. k., Ebed, Epöly, Szt. Györgymezö, Farnad, (r. k. és evang.) Karva, Kesztölcz, Leányvár, P. Marólh, Mocs, Nána, Párkány, N. Sáp h. h. és r. k- Sárkány, Süttö, Tokod, Uny h. h. XI. Milyen volt a tanítók díjazása? Kétségbe vonhatlan tény, hogy minden jól szervezett és vezetett iskolának lelke a tanító; az iskola csak annyit ér —, a mennyit a benne működő tanító. A törvény megszabja azon tantárgyakat, mikben a népnevelőnek jártasnak kell lennie, kijelöli azon tanfolyamokat, melyeken minden tánítójelöltnek keresztül kell mennie, hogy magát ügyes néptanítóvá quali- ficalhassa s ha fel bírja mutatni képességét, igényt tarthat rendes tanítóságra s azért a törvény értelmében 300 ftnál kisebb évi fizetése—lakáson és kerten kívül — nem lehet. Azonfelül 2
