Esztergomi Szent István Naptár az 1930. évre (1930)

35

még ha tőr járja is át a szivet és vérrózsás lesz a Golgota útja, amerre elhalad.

De nemcsak az elragadtatás a Szent Szűz boldogságáról formálta a magyar nép szivét, szavát, dalait, beleszövődött abba a hála is és felismerte a Szent Szűzben „hitünknek AsszonyátHogy Ő az, aki édessé teszi a kereszténységet, hiszen Vele kezdődik az Evangélium, az a sokezeréves ős Evangélium, ahol Isten Megváltót igér a legboldogtalanabb asszonyfölött is ott tündöklik Ő, a tenger Csillaga. És hogy tiszteli Őt Szent Imre herceg, ez a liliomos ifjú, aki az egész életét liliomcsokorba köti és leteszi a Boldogasszony lábaihoz. Azután ott van boldog Gizella, aki azért olyan erős asszony, mert fájdalmait a Szent Szűz fájdalmaival tudja egyesíteni. Ó, és az ő nyomukban ott van az egész magyar nép, Szent Gellérttől tanulják a Szent Szűz tiszteletét s lelkűk egész elragadtatásával suttogják, imádkozXI. Pius pápa a Vatikán kertjében.

nak, Hévának, aki négyezeréves sötétséget hozott a földre. Ezt az éjszakát oszlatja el Bethlehem legszentebb éjszakája s azóta is így oszlatja el a pogányság éjszakáját a szivekben, amelyek kitárulnak Máriának és az ő Fiának. Ó, mint hódolt meg Szent István királyunk az Evangéliumnak, mint hódolt meg Máriának, az Evangélium Boldogasszonyának. Azt akarta, hogy Nagyasszonyak tisztelje őt a magyar, mert 0 a „könyörgő mindenhatóság“ és amely népet Ő pártfogásába vesz, az nem veszhet ei, a viharok

zák, sírják : Boldogasszony Anyánk . .. Befejezi a sort Szent László király, a Boldogasszony lovagja és hőse, akit O, a Szent Szűz ajándékozott hazánknak és aki „regnum Marianum“-má, Mária országává teszi hazánkat. Mily választottság ez, mily fölavatás ez, a Boldogasszony magáénak ismeri hazánkat s Ő lesz a „magyar nép hivatásának Őrangyala.“ Boldogasszony, aki hivatást inspirál s hivatást őriz. Magyarország hivatása, hogy kapu legyen Kelet és Nyugat között. Hogy megvédje Nyugat kereszténységét

3*