Esztergomi Szent István Naptár az 1930. évre (1930)
33 dékozta a nevezett kolostornak, amelyet születésekor kapott Vazul görög császártól, s amelyben drága kövek között az eleven keresztfának egy darabkája volt. Ezt a keresztet mindig a keblén hordozta a herceg, szive egész szerelmével csüngvén s tisztelvén a szent keresztet. Amikor Imre herceg 24 éves múlt, István király nagy szívbéli örömmel készült átadni országát, királyságát, koronáját a fiának. Már ki is tűzték a koronázás napját s az egész ország boldogan készült a koronázási ünnepségre. Ismerték a fiatal herceget, s rajongva szerette az egész magyar nép. Tudták hogy olyan királyuk lesz, aki valóban az Isten ajándéka, aki egyedül méltó a nagy királyhoz, Istvánhoz. Az Úristen azonban másképpen határozott. A hildesheimi évkönyvek szerint Imre herceg egy vadászat alkalmával oly szerencsétlenül járt, hogy egy vadkan halálosan megsebesítette s vérbe-fagyva, haldokolva szállították a királyi palotába. Halálos ágya oltárhoz hasonlított, ahol a szent herceg, mint Istennek tetsző, édes illatú áldozat áldozta fel magát. Leírhatatlan gyöngédséggel vigasztalta hozzátartozóit s aho gyan élt, — mint egy hős, mint egy szent — készült fogadni a halált, aki mintha maga is félt volna, hogy ily gyönyörű, fiatal, tökéletesen szép életet tépjen le. Elérkezett 1031 szeptember 2. Ez a nap volt kitűzve a koronázásra s ezen a napon temették el Imre herceget. Lelke már a fényes mennyországban, ő elbúcsúzott kedveseitől, elbúcsúzott a fiatal MagyarországtóL amelynek koronájára gyászfátyol borul. A herceg szeme menyország világosságában a messzi jövőbe lát, évszázadok világosodnak meg előtte. Látja a magyar ifjúságot, mint gyökerét s fehér virágát a nemzet életerős fájának. Amilyen az ifjúság, olyan a nép. A nemzet saját ifjúságában él avagy hal. És hogy a magyar nemzet éljen, hogy tiszta és szép legyen az ifjúsága, egy évezreden át, egy szent ifjúra van szüksége, akit a mennyben koronáznak meg a halhatatlan szent ifjúság királyi koronájával. Ezt az uralkodást szánta Isten Imre hercegnek, ezért hívta el a magyar királyok sorából, ezért nem viselhetett földi koronát. Ezt a páratlan vigasztalást, ezt a páratlan kitüntetést szánta Isten István királynak és Gizella királyasszonynak. Eltemették Imre herceget, mint a magyar királyság első királyi halottját Székesfehérvárt a Boldogasszony-tem- lomban. Testéből liliom-illat áradt igen hosszú időn át és sírja zarándokhelye lett a magyaroknak. Igen sok imádságmeghallgatás és sok csoda történt ennél a liliomos sírnál. István királlyal együtt a nemzet püspökei is sokszor elzarándokoltak ide, kérve Isten segítségét a magyarok megtérítésében. És később az országos nagy bajok idején is ettől a sírtól vittek reménységet a jobb idők után, ami valóban be is köszöntött Szent László uralkodásában. Magának Szent László királynak is legkegyelmesebb hely lett a székesfehérvári királyok-sírja. S ő járt közben, hogy Imre herceg és atyja, István király a szentek közé avattassanak, ami valóban meg is történt az 1083-ik évben. Minden nemzetek királyi családjai között István király és Imre herceg az elsők, akiket Róma oltárra emelt. A szenttéavatáskor is csodák történtek. A magyar ifjúságnak halhatatlan királya s vezére Szent Imre herceg, akinek szeretete és tisztelete együtt nőtt a magyar ifjúsággal — s amint a jelen mutatja — egyre erőteljesebben. Egyfe több oltár épül Szent Imre tiszteletére az ő szentképével, egyre több intézmény s egyesület viseli az ő drága nevét s ott látjuk az ifjúság zászlóin is az ő képét. Mindezek kedves és megindító bizonyságai annak, hogy a magyar ifjúság valóban komolyan akarja követni Szent Imrét az ő erényeiben, erejében. Egy szentimrés ifjúság van kialakulóban, akikben a jelen történelmi idők megérlelték, hogy ők hazánk ősi fájának virágai, ők az ország jövőjének alapkövei, ők a nemzet szeme- fénye és reménysége, ő bennük épül föl újra Magyarország. A magyar ifjúságra talán még sohasem várt olyan nehéz feladat, mint éppen a jelenben. Ma őtőlük várja a megcsonkított, de szenvedésében és megaláztatásában is oly tiszteletreméltó Hazánk a régi nemzeti dicsőség visszaállítását. Szinte új honfoglalás munkája várja az 3