Esztergomi Szent István Naptár az 1929. évre (1929)
Szent István király élete. Irta : Sinka Ferenc Pál, az Esztergomi Történelmi Társulat igazgatója. (Negyedik közlemény.) VII. (Szent István államszervezete.) „Minden hatalom, tehát az államhatalom is, Istentől van.“ Szent Ágoston eme tant? a középkorban egész Európában el volt fogadva. Szent István is ezt tartotta szem előtt, amikor az Isten kegyelméből való királyság megalapozásához fogott. Az állam fogalmának lényege az ő korában az, hogy az állam oly tökéletes társaság, mely alattvalóinak boldogulását van hivatva biztosítani. „Minden népet a saját törvényei szerint kormányoznak — mondja István király — s valamint az isteni törvények arra valók, hogy a jók az isteni dolgokban gyarapodjanak, úgy kell, hogy a világi törvényeknek is hódoljanak a bűnösök megalázására. (Szent István II. 3,j A magyar királyság, azon kor felfogásának megfélelőleg, korlátlan egyeduralom, azonban „a királyság a katholikus hit éltetőerejéből táplálkozik.“ Ebből kifolyólag a királyi székbe csak az méltó, aki hithű katholikus, a hitnek és egyháznak védője, és e tekintetben másoknak is példát ád „A királyi méltóság rendje úgy hozza magával, hogy arra egyedül katholikus hittel eltelt hívők jussanak. Mert akiknek hamis hitök vagyon, avagy hitüket cselekedetekkel be nem töltik és fel nem ékesítik, sem itt nem uralkodnak tisztességgel, sem az örök birodalom koronájában nem lesz részük.“ A kormányzásban szerepük jut az egyháziaknak is. Szent István a főpapokat a trón támaszainak mondja, akiknek hozzájárulása és közbenjötte nélkül nem lehet érvényes a királyavatás. A magyar közjog legfőbb szimbólumát, a koronát, az ő idejében még jobban, mint most, Istentől eredetinek, szentnek tartották. István király nem politikai okokból, hanem azért küldött koronáért a pápához, hogy ez mint Krisztus helytartója a korona küldésével az ő államalkotását, királyságát elismerje. Épp azért István király a II. Szilveszter pápától kapott koronát az örök ország mennyei koronájához hasonlította, s ebből kifolyólag nemcsak annak a viselője, hanem maga a korona is fölséges. A monarchia fogalmából következik, hogy a király volt a legfőbb törvényhozó, aki mindent királyi hatalmánál fogva rendelt el. A király korlátlan uralmát azonban az Isten törvényei korlátozzák, ami megóvja őt attól, hogy rendelkezéseiben a hit, erkölcs és emberiesség ellen vétsen. Felségjogaihoz tartoztak a hadüzenet, békekötés, hadvezérlet, legfőbb bíráskodás, tisztségek és méltóságok adományozása, királyi jövedelmek (vámok, illetékek) szedése. Mindazonáltal István király nem akarta, hogy egyedül az ő akarata érvényesüljön. Kormányzásába bevonta a ki
