Varga Péter Dénes: Esztergomi régiségek és furcsaságok - Városunk, múltunk 2. (2015)

A Szent István-i hagyomány a krónikák és legendák tükrében A kereszténység fölvételét, mint a magyarság fenn­maradásának egyetlen lehetőségét már Géza nagy­fejedelem fölismerte. Éppen ezért a hittérítést is ő kezdte meg azzal, hogy keresztény papokat hívott az országba. A tényleges államalapítás és egyházszerve­zés feladata azonban fiára, a pogányként még Vajk­nak nevezett, majd a keresztségben az István nevet elnyerő fiára hárult. Maga a történet mégsem nélkülö­zi a csodás elemeket, amint azt Hartvik győri püspök is lejegyezte - igaz, némileg később, Könyves Kálmán (1095-1116) korában. „...az említett Géza fejedelem feleségét, ki­hez már közeledett a szülés órája, az isteni kegyelem vigasztalni ilyen látomással akarta. Megjelent ugyanis boldog István levita és első vértanú előtte [...] s így kezdett szólni hozzá: »Bízz az úrban asszony, s légy biztos, hogy fiút fogsz szülni, akinek e nemzetségben először jár korona és királyság és az én nevemet ruházd reá!« Rácsodálkozván az asszony így válaszolt: »Ki vagy uram, vagy mely néven neveznek?« »Én vagyok István első vértanú, aki először szenvedett vértanúságot Krisztus nevéért.« Ezt mondván eltűnt. Közben megszületett a fejede­8

Next

/
Thumbnails
Contents